Rendeletek tára, 1914
Rendeletek - 16. A m. kir. belügyminiszter 1914. évi 37.000./I. számú körrendelete valamennyi vármegyei törvényhatósághoz, a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló 1913 : L. t.-c. végrehajtásáról.
16. 37.000/1914. B. M. sz. 113 segédjegyzői állásnak okleveles pályázó hiányában való be nem tölthetése esetén okleveles pályázó jelentkezéséig, a segédjegyzői állás javadalma terhére kisegítő munkaerő alkalmaztassák, és ennek díjazására az illető segédjegyzői állással járó államsegély egész összege igénybe vehető legyen. Ez a kérdés most, némi módosítással, törvényileg lett szabályozva. A T. 8. §-a értelmében a szóban lévő esetben elsősorban jegyzőgyakornokot kell alkalmazni, és csak ha alkalmas jegyzőgyakornok sem akad, akkor lehet díjnokot felfogadni. A jegyzőgyakornok részére a segédjegyzői javadalom egész összegét (úgy az állam, mint a község által adott hozzájárulást) ki kell utalni, a díjnok részére azonban legfeljebb évi 1.000 K utalható ki. A díjnok illetményei az eddigi gyakorlatnak is megfelelőleg oly arányban esnek az állam és a község terhére, amily arányban ezek az illető segédjegyzői állás javadalmazásához járulnak. A jegyzőgyakornok felfogadása teljesen a jegyző (ott, ahol főjegyző van, ennek) hatáskörébe tartozik. A díjnok felfogadásához azonban a főszolgabíró engedélyét kell kikérni, aki ezen engedély megadásánál főleg arról köteles meggyőződni, hogy jegyzőgyakornok valóban nem volt alkalmazható. Nyugdíjba beszámítható illetmények. 9. §. Eddig a vármegyétől függött, hogy a jegyzői illetményekből melyeket kivánt vagy engedett a nyugdíj összegének kiszámításánál figyelembe venni. Még az államsegély összege sem volt okvetlenül beszámítandó. A T., a szerzett' igények épségben tartása mellett, a nyugdíj kiszabásának alapjául kötelezőleg a törvényes fizetési minimum és a nyugdíjba lépésig kiérdemelt korpótlék együttes összegét állapította meg. Ehhez az alaphoz a vármegye ezentúl csak a lakásegyenértéket, illetőleg lakáspénzt engedheti hozzászámítani és azt is legfeljebb 600 K erejéig. A T. életbe lépte előtt szerzett igények alatt azt kell érteni, hogy az illető jegyzőnek vagy segédjegyzőnek már a T. kihirdetése napját (1913. dec. 31.) megelőzőleg meg volt állapitva az az illetménye, melynek annak idején a nyugdíjba leendő beszámítását Magy. Rend. Tára, 1914. III. f. 8