Rendeletek tára, 1914

Rendeletek - 16. A m. kir. belügyminiszter 1914. évi 37.000./I. számú körrendelete valamennyi vármegyei törvényhatósághoz, a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló 1913 : L. t.-c. végrehajtásáról.

16. 37.000/1914. B. M. sz. 107 melyikében, akár ezen évek mindegyikében hasznot hajtó beruhá­zásokra kiadások voltak, az ilyen kiadásokat a költségvetés I. cso­portjában felvett kiadásokbői, a beruházásokból eredő esetleges be­vételeket pedig az ugyanezen csoportban felvett bevételekből le kell vonni, és a pótadószázalékot a beruházásokkal kapcsolatos kiadási és bevételi tételek kihasitása (levonása) után fennmaradó hiány összege alapján kell kiszámítani. Önként értetődik, hogy hasznot hajtó beruházási kiadás gyanánt mindig azt az összeget kell számításba venni, amely a költségvetés kiadási részében felvétetett. A mennyiben tehát a beruházás törlesztéses kölcsönből fedeztetett és annak csak évi tör­lesztési (tőke és kamat) részlete volt a költségvetésbe felvéve, akkor csak ezt az összeget kell a kiadásokból levonni. 1 ) Ennek az eljárásnak, vagyis úgy a beruházási kiadásnak, mint a beruházásból eredő bevételnek az I. csoportbeli kiadások­ból, illetőleg a bevételekből való levonásának azonban csak ott van helye, ahol a beruházási kiadással szemben vagy egyálta-­lában nem volt bevétel, vagy ahol a beruházással járó kiadás a bevételt meghaladta. Ellenben ott, ahol a beruházásból származó évi bevétel vagy elérte, vagy meghaladta a beruházással járó évi kiadást, ott ezt a műveletet nem kell végrehajtani, hanem a pótadószázalékot az illető évre annak idején megállapított eredeti pótadószázalékkal kell feltüntetni. A kisközségeknek a körjegyzői és segédjegyzői alapillet­ménykiegészitéshez való hozzájárulását a T. az 1904: XI. t.-c. alap­ján annak idején tett rendelkezésekhez hasonlóan akként szabályozza, hogy a községeknek az alapilletménykiegészitéshez való hozzájáru­lása a körjegyzőséghez tartozó egyes községek között ugyanazon arányban oszlik meg, amilyen arányban azok a jegyző (segéd­jegyző) fizetéséhez j-elenleg járulnak. Amennyiben pedig valamelyik körjegyzőségben olyan községek is vannak, amelyekben a községi *) PL. Ha valamely község minden egyes tagját érdeklő közigazgatási ki­adások 42.000 koronát, a bevételek pedig 21.500 koronát tettek ki, azonban a ki­adások között hasznot hajtó beruházásokra felvett kölcsön törlesztése (tőke és ka­mat) címén 2.000 K, a bevételek között pedig a beruházásokból származó jöve­delem címén 1.500 K foglaltatik: akkor a 2.000 koronát a kiadásokból, az 1.50Ö koronát pedig a bevételekből le kell vonni. E levonások után fenmaradó 40.000 K kiadás és 20.000 K bevétel egybevetésével mutatkozó 20.000 K hiány után kell a pótadószázalékot kiszámítani.

Next

/
Thumbnails
Contents