Rendeletek tára, 1914
Rendeletek - 181. A m. kir belügyminister 1914. évi 5.447. eln. számú körrendelete valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, Budapest kivételével, a fegyveres szolgálatot teljesitő állampolgárok otthon maradt családtagjainak a közigazgatás részéről való támogatásáról.
1524 181. 5.447/1914. B. M. ein. S2. megvédésének ügye az állam minden egyes polgárától fokozott kötelességtelj esitést kivan, a hatóságoknak még inkább feladata teljes odaadással támogatni azokat, akiknek támaszai, hozzátartozói a harctérre vonultak. A közigazgatásra ez a nemes feladat sohasem hárult nagyobb és szentebb kötelességként, mint most, amikor nemcsak a gyámolitásra szorulók száma növekedett meg rendkívüli mértékben, hanem azok az okok is megsokasodtak, amelyek a támogatást szükségessé teszik. Nem szabad megengednünk, hogy azokat, akik életüket készek áldozni az egész, nemzet ügyéért, családjuk sorsa — az ő lelkesedésüket is bénitó nyugtalansággal — aggassza. Az otthon maradt s a társadalom gondozására utalt családtagok támogatásában a vezető tevékenység a közigazgatási hatóságok feladata. Ez a támogatás a reászorultaknak az élet szövevényes, nehéz utain tanácsokkal való ellátásában, szóbeli és Írásbeli gyámolitásában, a szükséghez képest segélyakció szervezésében és irányításában nyer eredményes megvalósulást. Ennek a feladatkörnek a betöltése a kisebb községekben az elöljáróságokra s ezek kebelében elsősorban a községi és a körjegyzőkre vár, akik, mint a lakosság kipróbált szellemi vezetői, e nehéz időkben bizonyára fokozott buzgalommal fogják helyüket megállani. A nagyobb községekben és a városokban, tekintettel az ottani lakosság nagyobb számára és a közigazgatási szervezet szétágazó jellegére, kívánatos, hogy a szóbanlevő feladatkörrel a békés viszonyok helyreálltáig e végből külön kijelölt egy vagy több tisztviselő bizássék meg. A kirendelt tisztviselők a társadalom megfelelő támogatása nélkül e hivatásuknak alig felelhetnének meg. Ezért szükséges, hogy egyrészt köztudomásra hozassék, hogy a kirendelt tisztviselő a reászorultaknak rendelkezésére áll ; másrészt a segitőtámogatás érdekében kérelem intéztessék a k ^°g közönségéhez, az erre alkalmas polgárokhoz (ügyvédek, orvosok, tanárok stb.), akik bizonyára örömmel vállalkoznak arra, hogy a közigazgatási hatóság munkáját megkönnyítsék.