Rendeletek tára, 1913

Rendeletek - 174. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 91.000. számú rendelete valamennyi hatósághoz, a sertésorbánc elleni védekezésről.

174- 91.000/1913. F. M. sz. 1691 a betegektől a gyanúsaktól és más sertésektől lehetőleg el kell különiteni és akként kell őriztetni, hogy más sertésekkel ne érintkezhessenek. A sertéseket abban a községben (városban), ahol a betegség vagy a gyanú észleltetett, rendes tartózkodási helyükön, a legelőn (erdőn) állandóan kint tartott sertéseket a legelőn (erdőn), illetőleg annak olyan részén kell elkülöniteni, mely sertésorbánccal fertőzve nincsen. A hazajáró nyájhoz tartozó sertések azonban, ha azokat a legelőn (erdőn) állandóan kint tartani és ott elkülöniteni nem lehet, a háznál rendes tartózkodási helyükön különitehdők el ; b) meg kell tiltani, hogy azokból az udvarokból (tanya, major, puszta, legelő, erdő stb.), ahol beteg, betegségre gyanús, vagy betegséggel való fertőzés gyanújában álló sertések- tartózkodnak, engedély nélkül sertéseket kivigyenek (17. §.), avagy oda bejelentés és engedély nélkül más sertéseket behozzanak (16. §.), s meg kell tiltani, hogy a beteg, a betegségre gyanús, vagy a betegséggel való fertőzés gyanújában álló sertések fürösztés, itatás végett folyóba, patakba, tóba behajtassanak. A betegség fertőzésének gyanújában álló, látszólag egészséges sertéseket a birtokos az udvarral összefüggő kertjébe, tagjára (legelőjére) kibocsáthatja, ha azok az utcára (közútra) való kihajtás nélkül közvetlenül az udvarból juthatnak az emiitett területekre és ott más sertésekkel nem érintkezhetnek; e) a beteg, betegségre gyanús, vagy betegséggel való fertőzés gyanújában álló sertések marhaleveleit be kell vonni és a marhale vélkezelővel közölni kell, hogy mely'udvarokban stb.,'kiknek, sertései különittettek el. Az ilyen sertésekre engedély nélkül marhalevelet kiállítani tilos (19., §.); d) intézkedni kell, hogy a fertőzött udvarban (tanyán, majorban, pusztán stb.) a sertéstrágyát, használt almot s a takarmányhulladékot különrakva gyűjtsék Össze és lehetőleg olyan földek* trágyázására használják fel, melyeken sertések nem legelnek, s hogy a kihordott trágyát mielőbb ássák yagy szántsák alá; e) intézkedni kell, hogy hentesek a fertőzött idegen udvarokba (tanya, major, puszta,. legelő, erdő stb.) csakis az elöljáróság (városi hatóság) tudtával mehessenek be, sertéskereskedők (kupecek), sertésherélők és miskárolók pedig az ilyen udvarokba (tanya, major, puszta, legelő, erdő stb.) be ne menjenek; f) intézkedni kell, hogy más községből (városból) származó sertések lábon csak megállapodás, etetés és itatás nélkül úgy haj4