Rendeletek tára, 1913
Rendeletek - 113. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1913. évi 13.308. p. számú rendelete, a postai azonossági könyvecskék forgalmának kiterjesztéséről. - 114. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1913. évi 40.967. számú rendeletével kiadott engedélyokirata a pécsi villamos közúti vasútnak.
1218 - 114.40.967/1913. K. M. sz. Engedélyes köteles az engedélyezett vasút szamára beszerzendő sínekre és sinkapcsolószérekre, vashidszerkezetekre és járóművekre, valamint az összes gépekre, szerkezetekre és villamos berendezésekre vonatkozó szállítási szerződéseket az illető feltétfüzetekkel és részlettervekkel felszerelve a kereskedelemügyi miniszterhez jóváhagyás végett még a megrendelés, illetve beszerzés előtt beterjeszteni, továbbá a pálya építésére vonatkozó szerződést még az építés* megkezdése előtt is bemutatni, ez utóbbit azonban csak akkor, ha az épités átalányösszegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az épités kivitele a pénzbeszerzéssel is egybe van kötve. A vasút és tartozékainak épitéséné) engedélyes az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági épitési és rendőri szabályokhoz, nemkülönben a kereskedelemügyi miniszterhez előzetes jóváhagyás végett felterjesztendő szabványokhoz és részlettervekhez alkalmazkodni köteles. Úgy a szabványokat, valamint az építésre vonatkozó összes többi terveket is 3—3 példányban kell előzetes jóváhagyás végett felterjeszteni. H. Alépítmény. v A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés minden egyes vonalra külön-külön a részletes épitési tervek alapján, azok jóváhagyása alkalmával fog megállapíttatni. A kanyarulatoknak általában véve 25 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok ; azokon a vonalrészeken pedig, melyeken rendes nagy vasutak járóművei iá közlekednének, 60 méternél kisebb sugarú kanyarulatok nem alkalmazhatók. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel céljaira készítendő épitési tervezetben a kereskedelemügyi miniszter engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olykép megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A vasút mindazon vonalrészeken, ahol az külön pályatesttel nem bír, az utak, utcák és terek színvonalába lévén fektetendő, az ennek következtében szükségessé váló kiegyenlítések (sülyesz-