Rendeletek tára, 1912

Rendeletek - 208. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1912. évi 1.500. eln. számú rendelete valamennyi törvényhatósághoz, Budapest székesfővároshoz és Fiume kir. kormányzójához, az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztárról szóló 1900 : XVI. és 1902 : XIV. t.-cikkek, valamint az azok kiegészítésére vonatkozó 1912 : VIII. t.-c. végrehajtása tárgyában.

208. 1.500/1912. F. M. ein. sz. Í725 a baleset megtörténtében hibás nem volt, részére a pénztár a követ­kező költségeket tériti meg: a) az orvosi gyógykezelésnek a 6.531/902. ein. számú ren­delet 44. §-a szerint felszámitható díját (ha netalán a pénztár orvosa ennél magasabb díjat számított fel és vett át a munkaadótól, a többletet a munkaadónak visszafizetni tartozik), s a szükséges gyógyszereknek és segédeszközöknek ugyanazon rendelet 46. §-a szerint felszámitható költségeit (esetleg a közkórházi költségeket) ; h) ha biztosított munkásról van szó, a részére előlegezett napi 1 korona segélyek összegét, de legfeljebb 70 koronát; c) ha biztosított cselédről van szó, a baleset megtörténtétől számított 15-iü naptól kezdve a munkaképtelenség minden napjára 1 koronát, de legfeljebb 70 koronát. Hogy a munkaadó e megtérítést megkaphassa, a költségeiről szóló számláját fizetési kötelezettségének lejárta után 15 nap aíatt kell benyújtania a községi elöljárósághoz (városi tanácshoz, helyi bizottsághoz). A számlához csatolni kell : a) SL munkaadó által előlegezett gyógyítási költségekről szóló okmányokat, nevezetesen az orvos által nyugtázott orvosi díjjegy­zéket és a kiegyenlített orvosi rendelőlapokat (esetleg a kórházi számlát és annak kiegyenlítését igazoló eredeti nyugtát), továbbá b) ha biztosított gazdasági munkásról van szó, a sérültnek tanuk által előttemezett abbeli nyilatkozatát, hogy a baleset nem •a munkaadó hibájából történt, s hogy a munkaadó a munkakép­telenség ideje alatt a napi 1 korona segélyt pontosan kiadta ; c) ha biztosított gazdasági cselédről van szó, a sérültnek tanuk által előttemezett abbeli nyilatkozatát, hogy a baleset nem a munkaadó hibájából történt, s hogy kikötött bérét és járandóságát a munkaadó a munkaképtelenség ideje alatt is levonás nélkül kiadta. Ha a munkaadó a gyógykezeltetés vagy segélyezés tekinteté­ben a törvény által előirt kötelességeinek teljesítését elmulasztja, a sérültnek vagy hozzátartozóinak a községi- elöljárósághoz (városi tanácshoz, helyi bizottsághoz) kell fordulni, mely a panaszt azon­nal köteles megvizsgálni, s ha alaposnak találja, haladék nélkül intézkedni, hogy a sérültet a gyógykezelésben és segélyekben köz­vetlenül a pénztár részesíthesse. Az ilyen alkalommal tett kiadásait azonban a pénztár a mulasztó munkaadótól utólag behajtja.

Next

/
Thumbnails
Contents