Rendeletek tára, 1912
Rendeletek - 165. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1912. évi 71.699. számú rendelete a vasuti árúfuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény kötelékébe tartozó valamennyi önálló igazgatással biró közforgalmú hazai vasut igazgatóságához, a berni egyezmény hatálya alá eső vasutvonalak jegyzékéről. - 166. A m. kir. pénzügyminiszter 1912. évi 50.000/1910. számú rendeletével kiadott Utasitás a tőkekamat- és járadékadóról szóló 1909 : VII. törvénycikk végrehajtása tárgyában.
1326 166, 50.000/1910. P. Ü. M. sz. A vallomási iv rovatait a fél megfelelőleg pontosan kitölteni tartozik. Abban az esetben, ha a fél az adóköteles nyers jövedelemből akár az adótárggyal összekötött magánjogi terheket, akár karbantartási költségeket levonni akar (13. §.), a levonás jogosultságát, valamint a 25. §. értelmében a csőd, illetőleg peres eljárás folyamatbanlétét igazoló bizonyítékokat a vallomási ivhez csatolni köteles. Ha a kamat- vagy járadékjövedelmet nemcsak készpénz, hanem más egyéb természetbeni szolgáltatások is képezik, pl. járadékoknál: élelmezés, ruházat, lakás (12. §.), vagy kölcsöntőkéknél a kamatok fejében használatba adott ingatlanok hozadéka (2. §. 2. pont), ezeket a fél a vallomási iv jegyzet-rovatában részletesen felsorolni s az adóköteles jövedelmet a vallomási iv vonatkozó rovatában a helyi viszonyoknak (esetleg a vidék piaci árainak) megfelelőleg pénzértékben is kifejezni köteles. A pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) első sorban azt vizsgálja, hogy a természetbeni szolgáltatásra vonatkozó adatok kimeritők-e és nem szorul-e a vallomás már e tekintetben pótlásra, továbbá hogy a fél értékelése helyes-e. Ha az értékelés ellen aggály merül fel, az a kivetés során a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) által — esetleg szakértő közbejötte mellett — becslés útján helyesbitendo és az összegnek helyesbítése a vallomási ivén is igazolandó. A 2. §. 6. pontjában emiitett adótárgyak jövedelméről a vallomás mindig annál a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, illetőleg a székesfővárosban a városi adóhivatalnak kerületi osztályánál) nyújtandó be, ahol az adótárgy fekszik ; minden más esetben pedig ahol a fél állandóan lakik, illetőleg a jogi személy székel, vagy ennek hiányában pl. külföldieknél, ahonnét az adóköteles jövedelem folyik, tehát utóbbi esetben, amely községben az adós állandóan lakik. Ha az adóköteles jövedelemadó alá esik, állandó lakóhelyének ugyanaz a község (város) tekintendő, amely az 1909. évi X. t.-cikk végrehajtása tárgyában kiadott 1911. évi 84.000, számú utasítás 34. §-ához képest a jövedelemadó szempontjából állandó lakóhelye ; ellenkező esetben a fél állandó lakóhelyének azt a községet (várost) kell tekintem, mely a -tőkekamat- és járadékadó kivetésére vonatkozó iratokból kitűnik. Vagyonközösség esetén (9. §. harmadik bekezdés) a vagyon-