Rendeletek tára, 1912

Rendeletek - 165. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1912. évi 71.699. számú rendelete a vasuti árúfuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény kötelékébe tartozó valamennyi önálló igazgatással biró közforgalmú hazai vasut igazgatóságához, a berni egyezmény hatálya alá eső vasutvonalak jegyzékéről. - 166. A m. kir. pénzügyminiszter 1912. évi 50.000/1910. számú rendeletével kiadott Utasitás a tőkekamat- és járadékadóról szóló 1909 : VII. törvénycikk végrehajtása tárgyában.

166. 50.000/1910. P. Ű. M. sz. 1321 1. Abban az esetben, ha az adó a 28 — 29. §§. értelmében levonás utján szedetik be, az adó alapját képezi: a) a hitelüzlettel foglalkozó és alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított vállalatoknál utalványok, betéti könyvek és egyéb betét okmányok vagy folyó számla mellett gyümölcsözés végett elhelyezett takarékbetéteknél az az összeg, melyet a pénzintézet kamat címén kifizet vagy tőkésit ; b) az állam, törvényhatóságok és társulatok által kibocsátott és külön törvény által nem adómentesitett kölcsönkötvényeknél (elsőbbségi kötvényeknél) az az összeg, mely kamat fejében az esedékesség napján felvehető; ff) a gyámoltaknak és gondnokoltaknak a gyámpénztárak által a 8. §. szerint összesítve kezelt és jelzálogilag biztosított tőkéinél az esedékessé vált kamatokból az a rész, amely a tartalékalap jutalékának levonása után mutatkozik. 2. Az 1. pont alá nem eső minden más esetben, ideértve a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által kibocsátott és külön törvényekkel nem adómentesitett kölcsönkötvények (elsőbbségi kötvények) és záloglevelek kamatait, valamint a külföldi részvényekből, kötvényekből és más egyéb külföldi értékpapirokból származó kamatokat vagy osztalékokat is, az adó alapját az adótárgyaknak egyenkint, vagyis külön-külön vett az a nyers jövedelme alkotja, mely a kivetést megelőző évben mutatkozik. Ehhez képest abban az évben, amelyben az adóalap keletkezik, adókivetésnek helye nincs ; de viszont az adó kivetése az adóalap megszűnésének évében nem ér véget, hanem az ezt követő évben még folytatódik. Abban az esetben, ha az okmányban kamatláb kitéve nincs, vagy kamatfizetés külön kikötve nem lett, de a kölcsönösszeghez, pl. váltóköveteléseknél a kamat hozzáadatott, vagy abból levonatott (2. §. 2. pont), ezen hozzáadott vagy levont összeg alkotja az adóalapot, mely a felek, vagy az erről tudomással birok meghallgat tása mellett állapítandó meg. Kölcsönöknél csakis a tényleg fennálló tőke kamata veendő adó alá. Ha tehát a kölcsöntőkének egy része az adóévet megelőző évben tényleg és beigazoltan törlesztetett, az adóköteles kamatjövedelem kiszámításánál ez a körülmény figyelembe veendő. Pl. ha egy 1.000 Kás kölcsöntőkéből 500 K július 1-ével törlesztetett, a következő évben az 1.000 K kamata csak félévig vehető számi-