Rendeletek tára, 1912
Rendeletek - 165. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1912. évi 71.699. számú rendelete a vasuti árúfuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény kötelékébe tartozó valamennyi önálló igazgatással biró közforgalmú hazai vasut igazgatóságához, a berni egyezmény hatálya alá eső vasutvonalak jegyzékéről. - 166. A m. kir. pénzügyminiszter 1912. évi 50.000/1910. számú rendeletével kiadott Utasitás a tőkekamat- és járadékadóról szóló 1909 : VII. törvénycikk végrehajtása tárgyában.
169. 50.0000/1910. P. Û. M. sz. 131» 8. §. A gyámoltak és gondnokoltak az egyénenkint külön kezelt vagyonuknak (1885 : VI. t.-cikk 13. §-a) a tőkekamat- és járadékadó alá eső jövedelme után — az adólevonás alá eső értékpapírok és takarékbetétek kivételével — a 16. §. szerint készült kivetési lajstrom alapján egyenkint külön adóznak. Ellenben ha a gyámpénztárak a gyámoltak és gondnokollak vagyonát nem egyénenkint, vagy nem mindenkinél egyénenkint, hanem összesítve kezelik (1877 : XX. t.-cikk 288. §-a), ezen összesítve kezelt mindazon tőkéknek kamatjövedelme után, melyek kölcsönképen másoknak adatnak, s amely kölcsönöknek zálogjoga telekkönyvileg a gyámpénztár javára biztosíttatik, a 29. §. szerint adott kimutatás alapján a gyámpénztár terhére iratik elő az adó, mely azt a gyámoltakíól és gondnokoltaktól a reájuk eső jövedelem arányában vonja le. Az adóalapot a tartalékalap jutalékának levonása után mutatkozó kamat főösszege alkotja. (T. 5. §-a.) 9. §. A tőkekamat- és járadékadót az adótárgy mindenkori tulajdonosa, illetőleg haszonélvezője faz után a jövedelem után fizeti, amely őt megillette. Ha tehát az adóalany személyében változás áll be, a mindenkori tulajdonos csak az őt megillető adóalap után válik adókötelessé. Ehhez képest a kezes vagy bárki más, ha a követélés kifizetése folytán hitelezővé válik, az ettől az időponttól kezdve neki járó, vagyis a korábbi hitelezőt meg nem illető s ennek nevén adó alá nem vont kantatok után adóztatható csak meg. Ennélfogva ha pl. a váltókezes a fizetés eimulasztása folytán a váltót magához váltja, az általa érvényesített váltókereset során (1876 : XXVII. t.-c. 69. §-a) részére megállapított kamatok után van csak tőkekamat- és járadékadó kivetésének helye. Ez a rendelkezés az 1909. évi XI. t.-cikk 91. §. 3. pontjában foglalt és az örökösökre vonatkozó szavatosságot, illetőleg visszahatólagos adóztatások eseteiben az el nem évült adónak az örökösökre leendő kivetését nem érinti. Az adó alanyait az adótárgy mindenkori tulajdonosai, illetőleg haszonélvezői képezik, legyenek azok akár természetes személyek, akár jogi személyek, pl. község (város), közbirtokosság, volt úrbéri közösség, vagyonközség stb. Sőt vagyonközösség esetén,