Rendeletek tára, 1912

Rendeletek - 165. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1912. évi 71.699. számú rendelete a vasuti árúfuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény kötelékébe tartozó valamennyi önálló igazgatással biró közforgalmú hazai vasut igazgatóságához, a berni egyezmény hatálya alá eső vasutvonalak jegyzékéről. - 166. A m. kir. pénzügyminiszter 1912. évi 50.000/1910. számú rendeletével kiadott Utasitás a tőkekamat- és járadékadóról szóló 1909 : VII. törvénycikk végrehajtása tárgyában.

186. 50.000/1910. P. 0. M. S2. 1309 21, §*ához képest szolgálati viszonyból származó illetménynek vagy ellátásnak sem tekinthető. Az adótárgy nyers jövedelme az adó alapja. Az adó tárgyának ezen törvényes meghatározásából folyik, hogy a tőkekamat- és járadékadónak egyenes adórendszerünkben az a hivatása : érinteni mindazt a jövedelmet, mely a jövedelemadón kivül más egyenes adó alá nem tartozik és szolgálati járandóságnak sem minősíthető. Éhez képest tőkekamat- és járadékadó alá veendők a jelen szakasz első bekezdése szerint adó alá eső mindazok a jövedelmek is, melyek: 1. az 1909. évi VIII. t-c. 1. §-a alá nem eső külföldi nyilvános számadásra kötelezett vállalatot illetnek meg ; 2. valamely köz- vagy magánhivatali állás javadalmazása fejében — okmányilag igazoltan — haszonélvezetül vannak lekötve, mert ebben az esetben szolgálati viszonyból származó illetmény nincs. Ehhez képest pl. a lelkészi vagy íanitói állások javára haszonélvezetül lekötött királyi kisebb haszonvételi jogok haszonbérei a jelen törvény szerint a javadalmas nevén veendők adó alá. Ellenben ha a javadaimast nem a haszonélvezet, hanem csak a használat szolgalmi joga illeti meg, akkor két külön adóalany keletkezik. Ez esetben a tőkekamat- és járadékadó tárgyaiból eredő jövedelem a jelen utasitás értelmében a tulajdonos nevén adózik, ennek a jövedelemnek a javadaimast megillető része pedig — az 1909. évi X. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 1911. évi 84.000. számú utasitás 21. §-ához képest — szolgálati járandóságnak tekintendő. (T. 1. §-a.) 2. §. Tőkekamat- és járadékadó alá tartoznak különösen a következő jövedelmek : 1. Az állam, törvényhatóságok, társulatok, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által kibocsátott kölcsönkötvények (elsőbbségi kötvények) és záloglevelek * kamatai, ha azok a fennálló törvények értelmében adómentességben nem részesülnek. Ennélfogva a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tulajdonát képező ilyen adóköteles értékpapíroknak kamatai szintén ide tartoznak, mivel ezek a kamatok az 1909 : VIII. t-cikk 17. §-ának 3. pontja értelmében a mérlegszerű nyereségből levonhatók. 2. A váltókra, kézi- vagy jelzáloggal biztosított vagy nem biz-