Rendeletek tára, 1912

Rendeletek - 149. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1912. évi 50.625. számú rendeletével kiadott engedélyokirat a bodrogközi gazdasági vasutra vonatkozólag.

149. 50.625/1912. K. M. «z. 1103 kiní 28.000 koronát elér, kötelesek az engedélyesek a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter rendeletére minden * kárpótlás nélkül vagy a második vágányt kiépíteni, vagy pedig a vasutat elsőrangú főpályává átépíteni. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyesektől csak az alább megállapított engedélytartam első 70 éve alatt követelhető. í 20. §. Az engedélyesek kötelesek az engedélyezett vasút üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta főbb tételei szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereséges veszteség-számlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi magyar királyf miniszterhez bemutatni. Kötelesek továbbá az engedélyesek- a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhírré tenni, s mindennemű a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni. 21. §. Engedélyesek kötelesek jelen engedélyokirat keltétől számított három hó alatt részvénytársaságot alapítani. E részvénytársaság felhatalmaztatik, hogy a tényleges építési és üzletberendezési költség beszerzése céljából névre vagy előmutatóra szóló címleteket az 1888. évi IV. törvénycikk 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett bocsásson ki, mely kibocsátásnak módozatait a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter a pénzügyi magyar királyi miniszterrel egyetértőleg állapítja meg. Ha elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki, a pálya^ tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter által a pénzügyi magyar kir. miniszterrel egyetértőleg megállapítandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5°/o-kal megszabandó osztaléka lesz fedezendő, s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, amig az összes elsőbbségi részvények nem törleszttettek. A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint amely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető. A kétnemű részvények tulajdonosai mindazonáltal minden M»gy. RencU Tira, 1912. Vffi/IX. I. 72