Rendeletek tára, 1910

Rendeletek - 98. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1910. évi 44.168. számú rendeletével kiadott engedélyokirat a csantavéri helyi érdekű gőzüzemű vasutra vonatkozólag.

\ 98. 44.168/1910. K. M. sz. 513 vonalrészek közös, vagy együttes (péage-jog) használata, végül VL iparvágányoknak az engedélyes vasutján való átvezetése akár engtdélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minisztekülön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 863.000 K, azaz : nyolcszázhatvanháromezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 82.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges végleges Összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter a magyar királyi pénzügyminiszterrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 8.000 korona rendes tartalékalap, 4.000 korona pedig külön tartalékalap képzésére kihasítandó, és a rendes tartalékalap készpénzben, vagy a helyi érdekű vasút építésére és üzletére alakítandó részvénytársaságnak a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényeiben, a külön tartalékalap pedig kizárólag készpénzben, külön-külön kezelendő. A külön tartalékalap az engedélyezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben foglalt részletes m egállap itások szerint a hófúvás elleni védőművek létesítésére, valamint a vizek használhatóvá tétele és vizpótlékok beszerzése költségeinek fedezékére szolgál. Amennyiben a mindezekre szükséges költségek a külön tartalékalap Összegét meghaladnák, a fedezetlenül maradó költségösszegek az építési tőkéből szolgáltatandók. A külön tartalékalapnak rendelkezésszerűen fel nem használt maradványa a rendes tartalékalaphoz csatolandó. A rendes tartalékalapba helyezett elsőbbségi részvények felhasználásukig osztalék-igénnyel nem bírnak. A tartalékalap, valamint a jelen engedélyokirat 21. §-a értelmében annak növelésére fordítandó összeg csakis a kereskedelem-