Rendeletek tára, 1910

Rendeletek - 15. A m. kir. igazságügyminiszter 1910. évi 2.701. I. M. számú rendelete, a kir. járásbíróságok ügyvitelének egyszerűsitéséről.

15. 2.701/1910. I. M. sz. 165 Olyan alcsoportot, mely a bíróság egy tagjának vagy a bíró­ság főnökének felügyelete alatt álló valamely névszerint megne­vezett közegnek ügyeit foglalja magában (lásd a példa 3. főcsoport­jának D. és E. alcsoportját) meg kell szüntetni, mihelyt az illető személy már nem tartozik a bírósághoz (pl. máshova nevezték ki, áthelyezték, meghalt). Az így megüresedő alcsoport helyébe a legelső alkalommal egy újonnan keletkezett alcsoportot kell beállí­tani, és ehhez l-es sorszámmal kezdődő új iratborítékot kell nyitni. 6. §. Minden ügy darabra rá kell irni az érkezési kelet mellett az ügyszámot. Az ügydarab ügyszámát alkotja : annak az évnek a száma, amelyben az ügydarab érkezett, az elnöki ügyet jelző El. betűk és a főcsoport folyószárna, az alcsoport betűje és az irat­boríték sorszáma (Pl. 1910. El. 5/B. 2.). * 7. §­Az elnöki ügyekről betűrendes mutatót kell vezetni. A mutatókönyv céljára oly nagyságú könyvet kell használni, hogy abba a bejegyzések legalább öt éven át történhessenek. A mutatóba minden egyes ügydarabot tárgya és a benne előforduló név szerint be kell jegyezni. A mutatókönyvbe beírt név vagy vezérszó után az új évben bejegyzett első szám elé az új évszá­mot kell beírni és ezt alá kell húzni (Pl. 1910. 6/F. 11., 2/B. 10., 21/B. 2. 1911. 2/D. 5.). Ha egy ügydarab több tárgyra vagy személyre vonatkozik (pl. a felügyeleti vizsgálatról felvett jegyzőkönyv), ezt a mutató­könyvben minden egyes tárgy és személy szerint kell bevezetni. Az elnöki ügyek iratainak kezelése a J. Ü. Sz, 78. §-ának megfelelő alkalmazásával történik. 8. §. (Az Ü. Sz. 49. és 50. §-ához, az 190Ö. évi 18.510. 1. M. sz. rende­let 1 ) III. pontjához és az 1908. évi 3.935. I. M. sz. rendelethez.) A fizetési előleg iránti kérvényhez, valamint a szabadság vagy távozási engedély iránt beadott oly kérvényhez, amelyet en­gedélyezés végett a fennálló szabályok értelmében a felettes ható­sághoz kell terjeszteni, nem kell külön véleményes jelentést csa­!) Lásd : Magy. Rend. Tára, 1900. évf-, I. k., 389. o.

Next

/
Thumbnails
Contents