Rendeletek tára, 1908

Rendeletek - 126. A m. kir. belügyminister 1908. évi 55.444. számú körrendelete valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, a bosznia-hercegovinai községi előljáróságokat illető hivatalos megkeresések hová intézéséről. - 127. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1908. évi 52.231. számú rendelete, a m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal ügyviteli és fegyelmi szabályzatáról.

1542 127. 52.231/1908. K. M. sz. vzsgáló biztos a megfelelő kényszereszközök alkalmazása végett a tanú, felébb valójához fordul. 119. §. A vádló szintúgy, mint a terhelt illetőleg megbízottja (védője) — ha a vizsgálatot hiányosnak tartja — annak kiegészítését kívánhatja. Ha ez iránt köztük és a vizsgáló biró közt véleménykülönbség támad, e kérdés felett a fegyelmi tanács határoz. .120. §. A vádló a vizsgálat befejezéséről, illetőleg kiegészítésének, megtörténtéről és pedig a közvádló az iratok áttétele mellett értesítendő, és az értesítés vételétől számítandó nyolcz nap alatt köteles indítványát, és pedig a közvádló az összes iratokkal együtt a fegyelmi tanács elnökének benyújtani. 121. §• A vádló indítványa, ha a vádat fentartja, a terhelttel közlendő azzal, hogy kifogásait nyolcz napon belül Írásban nyújtsa be. Ez idő elteltével az indítvány fölött a fegyelmi tanács határoz és vagy megszünteti az eljárást, vagy elrendeli a vizsgálat további kiegészítését vagy pedig vádhatározatot hoz. Ha a tanács vádhatározatot hozott, abban a megidézett tanuk és szakértők is megnevezendok. Tárgyalás és ítélet. 122. §. A tárgyalás határnapját az elnök tűzi ki s arra a feleket, nevezetesen a közvádlót, a sértett felet, a terheltet, továbbá a vádhatározatban felsorolt"tanukat és szakértőket megidézi. Az idézés kézbesítése és a tárgyalás közt legalább nyolcz napi időköznek kell maradnia. E szabály be nem tartása azonban csak akkor lehet ok a tárgyalás elhalasztására, ha abba a vádlott bele nem egyezett, vagy miatta a tárgyaláson a vádhatározat felolvasásáig kifogást tett. 123. §. A terhelt megidézése csak akkor szabályszerű, ha azt saját kezéhez kézbesítették, ha pedig a kézbesítő őt lakásán nem találta, ugy háza népe valamely teljes korú tagjának átadta, és ennek megtörténtéről az illetőt ajánlott levélben értesítette.