Rendeletek tára, 1907

Rendeletek - 40. A m. kir. belügyminister 1907. évi 45.623. számú körrendelete, a törvényhatósági és községi alkalmazottaknak hivataluktól felfüggesztése tekintetében követendő eljárásról.

40. 45.623/1907. B. M. sz. Í29 Ehhez képest á fegyelmi eljárás során felfüggesztésnek csak akkor lehet helye: 1. ha a tisztviselőt (elöljárót) olyan súlyos természetű váddal illetik, melynek már az alapos gyannja is veszélyezteti a hivatali állás méltóságát, illetőleg a hatósági tekintélyt, s melynek bebizonyosodása hivatalvesztést von maga után; * 2. ha a fegyelmi eljárás alá vont tisztviselő (előljáró) hivatalában maradva, a vizsgálat sikerét veszélyeztethetné ; 3. ha az illető tisztviselő (előljáró) hivatalában maradása esetén utólag nem pótolható kárt okozhatna (pl. országgyűlési képviselő-választáskor a választók jogtalan befolyásolása által). Annak a puszta föltételezése azonban, hogy a fegyelmi eljárás alá vont tisztviselő (előljáró) esetleg hivatalvesztéssel fog büntettetni, avagy általában a fegyelmi vétség súlyosnak látszó volta magában véve még nem lehet elegendő ok a felfüggesztésre. Irányadó elvnek kell tekinteni, hogy a felfüggesztés sem büntetés jellegével, sem a kiszabandó büntetés súlyosbításának célzatával nem birhat, mert a büntetés a vizsgálatot, illetőleg a fegyelmi Ítéletet semmiféle alakban sem előzheti meg. Pedig a felfüggesztés — a mai gyakorlat szerint — gyakran súlyos, sőt magánál a kiszabott fegyelmi büntetésnél súlyosabb büntetést eredményez, amennyiben huzamosabb időn át felfüggesztve volt s csupán enyhébb fegyelmi büntetésre itélt alkalmazottat néha még a maximális fegyelmi pénzbüntetésnél is érzékenyebb anyagi hátránnyal sújtja. Ezenfelül szükségtelenül alkalmazott felfüggesztés — a kapcsolatos helyettesítési költségek következtében — gyakran az