Rendeletek tára, 1906

Rendeletek - 167. A m. kir. belügyminister 1906. évi 80.000. számú rendeletével kiadott utasitás az állami anyakönyvek vezetéséről.

167. 80.000/1906. B. M. sz. 1847 az ottani anyakönyvvezető utján hallga tandók ki. Idegen községből megidézésDek tehát helye nincs. Eskü sem a felektől, sem a tanuktól nem vehető ki, de mindezek kihallgatásuk alkalmával figyelmeztetendők a büntetőtörvénykönyv 400. §-ában, illetőleg a bejelentésre kötelezettek (77. és 106. §.) az A. T. 82. §-ában foglalt rendelkezésre, s a kérdéses rendelkezések tartalma nekik megmagyarázandó ; ennek megtörténte pedig a kihallgatásról felveendő jegyzőkönyvben kifejezésre juttatandó. A nyomozás során egybegyüjtendők mindazok az adatok, amelyek bejegyzés tárgyát képezik. A nyomozás befejeztével áz anyakönyvvezető az anyagot anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóságához terjeszti be, amely abban az esetben, ha születésről vagy halálesetről van szó, az utólagos anyakönyvezés fölött I. fokban határoz, abban az esetben pedig, ha házasságkötés utólagos anyakönyvezéséről van szó, az iratokat határozathozatal végett a belügyministerhez terjeszti föl. A felügyelő hatóság határozata jogerőre emelkedés után az anyakönyvvezetőnek is kézbesitendő. Ha a felügyelő hatóság az esetet eléggé kideritettnek, vagy az adatokat elégségeseknek nem találja, határozathozatal előtt az eljárást az anyakönywezetők utján kiegészítteti. A felügyelő hatóság a születés vagy haláleset utólagos anyakönyvezését elrendelő határozatában azt is megállapitja, hogy az anyakönyvi bejegyzés szóbeli bejelentés alapján, vagy az általa megállapított adatoknak az anyakönyvi rovatokba való bevezetésével bejelentő közreműködése nélkül, vagy esetleg a rovatok keresztülirásával történjék-e. E tekintetben az eset körülményei döntők. Ha a