Rendeletek tára, 1905

Rendeletek - 41. A m. kir. belügyminister 1905. évi 93.940/1904. szánmú körrendelete valamennyi közigazgatási bizottsághoz, erdei kihágási ügyek feljelentéséről.

â66 .41, 93.940/1904. B. M. sz. nélkül is feljelenthetik és az eljárás során a sértett felet képviselhetik, kijelentem, hogy az, aki külön meghatalmazás nélkül feljelentést tehet, az az eljáró hatóságok közt is választhat, mert ha joga van a többre, tudniillik a feljelentésre és az eljárás során a képviseletre, annak joga van akkor a kevesebbre is, tudniillik arra, hogy a feljelentést az eljárásra illetékes hatóságok közül annál tegye meg, amelynél akarja. És ez áll úgy a sértett kezelő tisztjére, — ha ugyanis nincs állami kezelésben az erdő, — mint az erdőhivatalokra és erdőgondnokságokra, s az ez utóbbiak nevében eljáró köztisztviselőkre nézve is, ha a kihágás elkövetési helyét képező esdő állami kezelésben van. Ennek helyességét támogatja az 1898 : XIX, t.-c. 1.1. §-ának g) pontja, valamint az erdőgondnokságokra vonatkozólag ugyanezen törvény 8. §-ának 2-dik bekezdésében foglalt szervezeti intézkedés ós az 1899. évi január hó 21-én 690. ein. sz. a. kiadott földmivelésügyi ministeri rendelet

1

) 10. §-a, melyre az 1899. május hó 30-'án 15,217 sz. a, kelt rendelet is

2

) utal (47.*§.). Amint tehát nem férhet kétség ahhoz, hogy az erdogondnokságok és erdőhivatalok választási joggal élhetnek a 20 korona értéket felül nem haladó erdei kihágások esetén az eljárásra illetékes hatóságok között, viszont kétségtelen az is, hogy a főszolgabiróságok a hivatalukhoz címzett vagy náluk tett feljelentéseket eljárás végett az egyes községi bírákhoz ki nem küldhetik. E helyütt rámutatok arra, hogy az erdei kihágások eseteiben a birói eljárást elsőfokúlag a várme!) Lásd : Magy. Rend. Tára, 1890? évf., I. k., 221. o. a

) Lásd : Magy. Rend. Tára, 1899. évf., I. k., 418, o.