Rendeletek tára, 1904

Rendeletek - 41. A m. kir. belügyminister 1904. évi 40.000. számú körrendelete valamennyi törvényhatósághoz, a kivándorlásról szóló 1903: IV. t.-c. életbe léptetése és végrehajtása tárgyában.

130 41.40.000/1904. B. M. sz. A kivándorlás korlátozása. 2. S. A törvény 2. §-ának rendelkezéséhez képest a kivándorlás a következő korlátozásoknak van alávetve : a) Azok, akik a véderő-törvényen alapuló állítási vagy szolgálati kötelezettség alatt állanak, csak az erre illetékes hatóságtól nyert Írásbeli engedéllyel vándorolhatnak ki, melynek felmutatása előtt részükre útlevél sem állitható ki (1903: VI. t.-c. 4. §.). Addig, amig az ily engedélyek megadására illetékes hatóságok ki fognak jelöltetni, e tekintetben egyelőre a véderőről szóló 1889 : VI. t.-c. és az ennek végrehajtása tárgyában a honvédelmi minister által kiadott utasitások mérvadók. b) A büntető igazságszolgáltatás érdekében nem vándorolhatnak ki, akik ellen bűnvádi eljárás van folyamatban valamely oly cselekmény (bűntett, vétség vagy kihágás) miatt, amelyre szabadságvesztés-büntetés van megállapitva. Az eljárás folyamatban lévőnek tekintendő : bűntett és a kir. törvényszékek elé tartozó vétségek esetében a nyomozás meginditásától, egyéb vétségek és kihágás eseteben pedig a tárgyalás napjának kitűzésétől mindaddig, amig az vagy jogerős beszüntető határozattal, vagy jogerős ítélettel be nem fejeztetik. Nem vándorolhatnak ki továbbá azok, akik valamely bűntett, vétség vagy kihágás miatt — habár csak pénzbüntetésre is — jogerősen el vannak Ítélve, mindaddig, amig a kiszabott szabadságvesztés-büntetést ki nem töltötték és a pénzbüntetést le nem fizették, vagy amennyiben ez szabadságvesztés-büntetésre váitoztattatott át, ezt is ki nem töltötték. Feltételesen szabadságra bocsátott elitélt egyének szintén nem vándorolhatnak ki.