Rendeletek tára, 1902

Rendeletek - 159. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1902. évi 78.372. számú rendelete valamennyi törvényhatósághoz, a kóserhús jogosulatlan árusitásának megbüntetése-tárgyában.

K46 159. 78.372/1902. K. M. sz. izraelita hitközségnek kizárólagos jogát képezi, minélfogva kóserhust csak annak szabad árusitani, ki erre az illető községben fennálló izraelita hitközségtől engedélyt nyert. Azonban daczára e kifejezett tilalomnak, s daczára annak, hogy a rendelet kibocsátója e tilalomnak a rendelet szövegéből kivehetőleg büntető sanctiót is akart adni, a kóserhus engedély nélkül való árusításának ténye e rendelet alapján még sem büntethető. Az idézett rendelet 4. §-a ugyanis nem foglal magában önálló büntető sanctiót, hanem csupán az ipartörvény 58. §-ára és 157. §-ának d) pontjára utal, midőn kijelenti, hogy az idézett törvényszakaszok alapján büntetendő az, ki az izraelita hitközség engedélye nélkül oly felírást vagy megjelölést használ, hogy ő kóserhust árusit, mig a rendelet 5. §-a, mely már önálló büntető sanctiót foglal magában, csak az állatoknak engedély nélkül az izraelita vallás állal előirt szertartásnak megfelelő módon történt levágását vagy levúgatását rendeli büntetendőnek. A rendelet megalkotásakor a 4. §. volt az, mely a fentebb jelzett tilalomnak büntető sanctiót kivánt adni; .a, 4. §. szövege szerint ugyanis a 157. §. d) ponti a alapján büntetendő az, ki az izraelita hitközség engedélye nélkül kóserhus árusítását jelző jelvényeket vagy felírásokat használ, vagyis a rendelet 4. §-a az ipartörvény 58. és 157. §. d) pontját ez esetben úgy magyarázza, hogy az idézett törvényszakaszok alapján büntetendő a kóserhus árusítását jelző feliratoknak engedély nélkül való használata abban az esetben is, ha az illető tényleg kóserhust árusit. A törvényt azonban . igy magyarázni [ hém lehet, s az idézett törvényszakaszok alapján csak az büntethető, ki a jelzett feliratokat használja a nélkül, hogy kóserhust tényleg árusítana. Mindezek folytán, a belügyministerium vezetésével