Rendeletek tára, 1900

Oldaszámok - 1900-I-561

141. 1881/1900. P. M. sz. 561 rendszerint csakis igen csekély különbözetekről lehet szó, mely indokból ezek az ügyletek túlnyomóan oly módon köttetnek, hogy két különböző helyen lakó fél alkalmi egyesülést létesít a végből, hogy a megfelelő műveleteket közös számlára végzik és az elért haszonban közösen részesednek. A kereskedelmi világban ezek az ügyletek metaügyleteknek neveztetnek és az azokat kötő felek metis táknak. A metaügyletek megadóztatása szempontjából meg kell különböztetni a metistáknak egymás közti ügyleteit, és a metistáknak a közös műveletek foganatositása czéljából harmadik személyekkel kötött ügyleteit. Az utóbbiak adókötelesek, az előbbiek ellenben adómentesek és pedig abban az esetben is, ha az ügylet lebonyolítása nemcsak a megkötés napján, hanem a megkötést követő két tőzsdenapon belül történik, szükség esetére azonban a metisták a metaviszony fenforgását az adómentesség kedvezményének különbeni elvesztésének terhe mellett igazolni tartoznak. 19. §. Az adó kiszámításának alapja. A törvény 9. §-a alapján az értékpapír-forgalmi adó — az alábbi 23. §-ban tárgyalt kivételtől eltekintve — az adó alá eső ügylet tárgyának értéke alapján számítandó ki és pedig olykép, hogy az értéknek minden kétezer korona összege után adó fejében 10 fillér jár, a kétezer korona egységen aluli érték pedig mindenkor teljes kétezer koronának veendő. Az adó kiszámítása ezek szerint oly módon eszközlendö, hogy elsősorban az egyes ügyletek tárgyának értékében foglalt adóegységek állapittatnak meg és a mutatkozó