Rendeletek tára, 1900

Oldaszámok - 1900-I-552

552 141. 1881/1900. P. M. sz. szerződő féltől valamely megnevezett értékpapír határozott mennyiségét a megállapitott árfolyamon és a kikötött napon veheti, vagy pedig azt a jogot, hogy valamely megnevezett értékpapír határozott mennyiségét a megállapitott árfolyamon és a kikötött napon ő adhatja a másik szerződő félnek. b) A kettős dijügyletnél a díj fizetője megszerzi azt a jogot, hogy az erre kikötött napon valamely megnevezett értékpapírt meghatározott mennyiségben a megállapitott árfolyamon akár adhasson a szerződő félnek, akár attól ugyanazt vehesse. c) A még annyit kikötő ügyletnél az egyik szerződő fél eladja a másiknak valamely megnevezett értékpapír határozott mennyiségét azon feltétel alatt, hogy az utóbbinak az erre kikötött napon ugyanazon értékpapírból még anynyit ugyanazon árfolyamon adhasson, vagy az egyik szerződő megvesz a másiktól valamely megnevezett és meghatározott mennyiségű értékpapírt oly feltétel alatta hogy az utóbbitól az erre kikötött napon ugyanazon értékpapírból még annyit egyenlő árfolyamon vehessen. d) A stéllage-tigyletnél az egyik szerződő fél (a stellage eladója) a másik felet (a stellage vevőjét) feljogosítja arra, hogy az utóbbi saját választása szerint az erre kikötött napon egy megnevezett értékpapír meghatározott mennyiségét vagy neki adhassa a kikötött alacsonyabb árfolyamon, vagy pedig tőle vehesse a kikötött magasabb árfolyamon. Az ezekben meghatározott elvek alapján a díjügyletek megkötése nem foglalja tehát magában annak a megállapithatását, hogy a megkötött ügylet mily irányban fog teljesíttetni, sem annak meghatározását, hogy az ügylet mily értéket képvisel, sőt ha a díj fizetője a részére biztosított jogával nem él, az ügylet egyáltalán nem teljesülj