Rendeletek tára, 1900

Oldaszámok - 1900-I-3

1. 6083/1899. B. M. ein. sz. 3 Ez esetben a vevénynek utolsó rovatában feíkell tüntetni, hogy az, a ki az iratot átvette, a czímzettel minő viszonyban van. (Például: »helyette nagykorú fia: N. N.«;vagy »helyette cselédje: A. B.«; vagy »helyette sógora: X.«) 3. A kézbesítő yevénynek utolsó rovatát azzal, a kinek az irat átadatott, az átvétel helyének és napjának megjelölése mellett alá kell Íratni. Ha az illető irni nem tud, vagy az aláirást megtagadja, e körülményeket és a kézbesités megtörténtét a vevény utolsó rovatában a kézbesítő bizonyitja. 4. Ha az illető olvasni nem tud, vagy a magyar nyelvet nem érti, a kézbesítő a határozat tartalmát megmagyarázni, s hogy ez megtörtént, a vevény utolsó rovatában megjegyezni tartozik. Zárt borítékban foglalt iratnak kézbesítésekor csak az közlendő, hogy a boríték az azon megjelölt bíróság idéző levelét tartalmazza. A borítékot a kézbesitő csak akkor bonthatja fel, ha ezt maga a czímzett kívánja. 5. Ha a czímzett, vagy háza népének tagja a kézbesítendő iratot nem akarja átvenni, az irat a lakásban hagyandó s ez a vevény utolsó rovatában megjegyzendő. (Például: »a czímzett az átvételt megtagadván, az iratot nála hagytam«, vagy: »a czímzett távollétében felesége az átvételt megtagadván, az iratot a lakásban hagytam.« Noszlopon, 1900. jan. 25-én. N. N. községi jegyző.) 6. Ha sem a czímzett, sem háza népének valamelyik nagykorú tagja a lakásban nem található, akkor a házban levőknél tudakozódni kell a felől, hogy az illető mikor szokott otthon tartózkodni, s a megjelölt időben a kézbesítést újból meg kell kisérleni. Ha az illető vagy háznépének nagykorú tagja a lakásban ekkor sem található, az iratot az illetőnek lakása ajtajára, s ha ez nem volna lehetséges, háza kapujára, lehetőleg tanuk jelenlétében, 1*