Rendeletek tára, 1900

Oldaszámok - 1900-II-645

257. 70.948/1900. K. M. sz. 645 létező gyári, illetve vállalati betegsegélyző pénztárak do­logi kiadásait a pénztár vagyonából fedeztetik, -abban a felfogásban lévén, hogy az 1891. évi XIV. t.-czikk értelmében őket csak a gyári betegsegélyző pénztárak személyi kiadásai terhelik. Az 1891. évi XIV. t.-czikk 53. §-a szerint a gyári, illetve vállalati pénztárak kezeléséről a gyár, illetve a vál­lalat tulajdonosa saját költségén tartozik gondoskodni. A kezelés alatt nemcsak a személyi kiadások, tudniilik a tisztviselők illetményei, hanem a dologi kiadások is értendők. Kitűnik ez a törvény 19. §-ából is, mely a kiadások két csoportját, t. i. a segélyezési, s ezzel szemben a ke­zelési kiadásokat különbözteti meg, vagyis a kezelési költ­ségek, illetve kiadások alatt a személyi és dologi kiadá­sokat együttvéve érti. Ezek szerint a gyárosok és vállal­kozók, ha a törvény 46. §-a alapján munkásaik részére külön gyári, illetve vállalati pénztárt szerveztek, a törvény 53. §-a értelmében a pénztárak összes kezelési, tehát nemcsak a személyi, hanem a dologi kiadásokat, vagyis a nyomtatványok (beleértve az alapszabályok költségeit is), irodaszerek, esetleg a lieiyiség, a berendezések, fűtés és világítás stb. költségeit is a sajátjukból tartoznak fedezni, s a betegsegélyző pénztár bevételeit csupán a segélye­zésre — beleértve az orvosok és szülésznők díjazását is — fordíthatják. Felhívom tehát Czímet, utasítsa a területén lévő gyá­rosokat és vállalkozókat, kik munkásaik számára külön pénztárt szerveztek, hogy a pénztárnak kezelési költségeit ezentúl kizárólag a sajátjukból fedezzék, s a múltban a kezelés czímén a pénztár vagyonából zárszámadásszerü­ieg kiadott összegeket a betegsegélyző pénztárnak záros határidő alatt térítsék meg s a téritmények összegét

Next

/
Thumbnails
Contents