Rendeletektára, 1897

Rendeletek - 54. A kereskedelemügyi m. kir. minister. — 1897. évi 9621. szám. Függelék a tiszapolgár—nyiregyházai h. é. gőzmozdonyú vasut engedélyokiratához.

138 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1897. ha az épités átalányösszegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az épités kivitele pénzbeszerzéssel is egybe van kötve. A pálya építésénél engedélyes az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági épitési és rendőri sza­bályokhoz, nemkülönben a helyi érdekű vasutakra vonat­kozó m. kir. államvasuti szabványrajzokhoz is alkalmaz­kodni köteles, mely utóbbiak 4—4 példányban, és pedig mindig csakis a magyar államvasutak igazgatósága által kiadott és annál megszerezhető eredeti sokszorositványokban térj esztendők jóváhagyás alá. Ezen szabványok alap­ján lesznek kidolgozandók a különböző munkák, műtár­gyak és egyéb épitmények kiviteléhez szükséges részlet­tervek és munkarajzok. II. A.1 ép it meny. A pálya alépitménye egy vágányra készitendő. A leg­nagyobb emelkedés, illetve esés 5 (öt) °/oo-ben állapit­tatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán általában 300 mé­ternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok, kivételt képez a Büd-Szent-Mihály állomásból való kiágazásnál előforduló két ellenív, a melyeknek félátmérője — mint minimum — 225 m. lehet. A pálya szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszinében, vagyis a kavicságy alsó felületének magas­ságában mérve, 4*0 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesitendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2*5 m. magasságig \ x j% vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig leg­alább egy és fél lábas lejtőkkel létesitendők.

Next

/
Thumbnails
Contents