Rendeletektára, 1897

Rendeletek - 30. A m. kir. ministerelnök 1897. évi 3461. számú rendelete, a görögkeleti szerb nemzeti egyház és a zárdák vagyonáról felvett leltárak törzskönyvelése és kezelése tárgyában.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1897. 91 ölekben megállapított — területének, a harmadik az ingatlankatasteri tiszta jövedelmének bejegyzésére szolgál. Az ötödik főrovatba az épületek és a háztelkek jönnek, s ezen főrovat — tekintettel arra, hogy a telekkönyv megnevezésére a harmadik rovat szolgál, — három alrovatra oszlik, a melyek elsejébe a helyrajzi, összeirási. (ház-) szám, másodikába az épületnek használata szerinti minősége (például: templom, iskola, egyemeletes bérház, paróchia stb.), harmadikába pedig az épület becsértéke vétetik fel. A hatodik főrovat a jogok feljegyzésére szolgál, az az első alrovatba a jog pontos megnevezése (pl. halászati jog a Dunán N. és N. községek között, révjog N. községnél stb.), és a jog becsértéke jegyeztetik fel. A hetedik főrovat az értékpapírok leltározására szolgál. E rovat kitöltésénél különös figyelem fordítandó az értékpapíroknak nemök szerint való elkülönítésére. Az elkülönítésnél a következő főcsoportok alkotandók : a) állampapírok; b) közforgalmi (magán) értékpapírok; c) takarékbetétek ; d) magánkötvények. Ezen elkülönítésre az első alrovat szolgál. Az így egymástól elkülönített értékpapíroknak a leltári törzskönyvbe való felvételénél szem előtt tartandó, hogy a) az állampapírok nemök szerint ismét elkülönítve, de rninöségök és egyenlő névértékű czímletek szerint összegezve veendők fel, s így az első alrovatban annyi bejegyzés eszközlendő, a hány nemű állami értékpapírról van szó; a sorsjegyek pedig darabonkint jegyeztetnek be (a sorozat- és a számnak a második alrovatban való megjelölése mellett) ; 7*