Rendeletektára, 1897
Rendeletek - 197. A m. kir. igazságügyminister 1897. évi 43.504. I. M. számú rendelete, a consuli biráskodásról szóló 1891 : XXXI. t.-czikk hatályba léptetésére és a consuli biróságok szervezési és ügyviteli szabályainak megállapítására vonatkozó rendeletek kihirdetése tárgyában.
MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA., 1897. 73 zése a felek jogaira nincsen döntő befolyással, és a törvény rendelkezéseinek értelmében nem ád kétségre okot, továbbá oly ügydarabok, melyeknek tárgyát csak más hatóságoknak adandó felvilágosítások vagy egyéb alárendelt cselekvények képezik, nem kerülnek tanácskozásra, hanem azokat az előadó, a kiadmányok tervezetével együtt, legkésőbben az egyik ülésnaptól a másikig terjedő időközben, az elnöknek jegyzék mellett bemutatja. Ha az elnök az ily módon tett indítványnyal nem ért egyet, vagy ha úgy véli, hogy a beadványt előző tanácskozás tárgyává kell tenni : az előadót utasítja, hogy az ügyet az ülésben adja elő. Minden más ügyet tanácsülésben kell előadni. 54 §. Az elnök vezeti a tanácskozást és a szavazást. Elsőnek az előadó, utolsónak az elnök szavaz. Minden határozathoz a szavazatok általános többsége szükséges. Ha e részben nehézségek merülnek föl, a melyeket a kérdések megosztásával és a kérdés föltevésének ismétlésével nem lehet eloszlatni, az elnök a kérdést, melyről határozni kell, egyes — a határozatra lényeges — pontokra feloldja és ezek tekintetében külön szavazások elrendelésével alkalmas módon eszközli, hogy a tanácskozás alatt levő tárgyban a szavazatok többségi határozattá egyesüljenek. 55. §. A szavazónak csak ugyanannak az ülésnek folyama alatt van joga a már nyilvánított véleményétől eltérni és újabb véleményt nyilvánítani, avagy egy másik már nyilvánított véleményhez csatlakozni; az ülés berekesztése után a határozatot már nem szabad megmásítani.