Rendeletektára, 1896

Rendeletek - 316. A m. kir. belügyminister 1896. évi 114.534. számú rendelete, a Budapest fő- és székvárosi m. kir. államrendőrség fegyelmi szabályairól és fegyelmi eljárásáról.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1896. 843 ícönyv mindig a következő hó l-ig a fegyelmi bizottság «lnöke által, jelentés kapcsán, a főkapitányságnak bemutatandó. A felmerülő szükséghez képest, főleg pedig a főkapitány felhivására, rendkivüli ülések is tartandók. 17. §. A bizottsági üléseken az előadón kivül a bizottságszavazó tagjai is tehetnek indítványokat, melyek szavazattöbbséggel döntetnek el; egyenlő szavazatok esetén az elnök szavazata dönt. A szavazást a bizottság rangra nézve legifjabb tagja kezdi meg; az elnök utoljára szavaz. A fegyelmi bizottság a főkapitány által hozzá utalt és rendőrökre vonatkozó fegyelmi ügyekben érdemileg akkor is határoz, ha a vádolt rendőrt lefokozás és szolgálatvesztés-büntetéssel nem sújthatja, ez esetben a 13. §-ban megállapított büntetésnemek bármelyike — a nyolcz napig terjedhető elzárást is beleértve — alkalmazható. 18. §. A fegyelmi elsőfokú határozat a vádlott rendőrrel íehetőleg az ülésen, esetleg az elnök és jegyzőkönyvvezető által ülésen kivül szóval, ha pedig az eljárás magánfél panaszára indíttatott meg, panaszossal is, utóbbival azonhan írásban — nyolcz nap alatt érvényesítendő felebbezési jogukra való utalással — közlendő. A másodfokú határozat kihirdetését és végrehajtását — vádlott állásához képest — a detectivtestület vezetője, vagy a rendőrfőparancsnok, illetve a segédhivatali igazgató eszközli ; a fegyelmi bizottságnak pedig a másodfokú határozat egy hiteles kiadványa tudomásvétel végett megküldetik.