Rendeletektára, 1896
Rendeletek - 298. A m. kir. belügyminister 1896. évi 102.358. számú körrendelete valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, a népmozgalmi statistikai adatok szolgáltatása tárgyában.
778 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1896. Ugyanazon szempontok irányadók a. szolgákra és kocsisokra nézve is, a kiknél szintén mindenkor fel kell tüntetni a gazdasági ágat, a melyben alkalmazva vannak, pl. szolga vasgyárban, vegyeskereskedésben (bolti szolga), borkereskedésben, stb., — kocsis a gazdaságban, kocsis szódagyárosnál, kocsis orvosnál a praxisban használva, parádés kocsis, stb. e) A magánzókat, járadékosokat, tőkepénzeseket, házbirtokosokat csak azon esetben kell e néven kimutatni, ha különben kereső foglalkozással egyáltalában nem birnak. /) A nőket, a mennyiben kizárólag vagy túlnyomóan a háztartás körül foglalatoskodnak, eltartójok foglalkozásának meg-, említésével, »háztartásbeli« néven kell felvenni, azok a — különben a háztartás körül is foglalatoskodó — nők azonban, a kiknek határozott kereső foglalkozásuk van, pl. varrónők, postamesternők, tanítónők, stb. — mindenkor ezen tulajdonképeni foglalkozásuk megjelölésével veendők fel. Ilyenkor azonban mindazon esetekben, a midőn oly foglalkozása van a nőnek, a melyet rendszerint férfiak űznek, különösen tüzetesen kell a foglalkozást megnevezni (pl. tanítónő vagy postamesternő helyett tényleges alkalmazásban levő tanítónő vagy postamesternő, — korcsmárosnő helyett önálló korcsmárosnő, stb.), mert különben kétség merülhet fel az iránt, hogy vájjon a bejegyzett foglalkozás valóban a nőé-e? Azok a nők, a kik férjök, apjok, vagy más eltartójok foglalkozásában segédkeznek, az eltartó foglalkozásának megemlítésével, mint »segitő családtagok« vezetendők be a statistikai lapra. g) A háztartás körül alkalmazott cselédeket (szakácsnők, szobaleányok, stb.) »házi cseléd« néven kell kitüntetni. Ezek rendszerint nők. Férfiak házi cselédek gyanánt csak kivételesen lévén alkalmazva, ezeknél a házi cseléd általános megnevezés mellett az alkalmazás minőségét is meg kell jelölni (pl. szakács, inas, parádés kocsis, urasági kapus, csatlós, udvaros, stb.). Azok a szakácsok, szakácsnők, szobaleányok, a kik vendéglőkben, szállodákban vannak alkalmazva, nem házi, hanem üzleti cselédek, miért is a statisztikai lapokon ezen alkalmaztatásuk mindenkor megemlitendő. 4. A vőlegény és a menyasszony atyjának (törvénytelen származásuaknál: anyjoknak, állását és foglalkozását akkor