Rendeletektára, 1896

Rendeletek - 298. A m. kir. belügyminister 1896. évi 102.358. számú körrendelete valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, a népmozgalmi statistikai adatok szolgáltatása tárgyában.

772 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1896. pénzügyigazgatósági fogalmazó, alispán, takarékpénztári könyvelő, vasgyár-igazgató, államvasuti ellenőr, stb. d) A napszámosoknál mindig ki kell tüntetni azon gazdasági ágat, a melyben rendszerint vagy túlnyomólag dolgozni szoktak, például földmivelési napszámos, kőbányában napszámos, téglagyárban, czukorgy árban, gabonakereskedésben, borkereskedésben napszámos, kubikos napszámos, vasútnál napszámos, stb. Azokat a napszámosokat, a kik rendszerint több különböző ágban működnek s azért helyesen egyik ághoz sem volnának sorozhatok, következőleg kell megnevezni : napszámos különféle ágban. Ugyanezen szempontok irányadók a szolgákra és kocsisokra nézve is, a kiknél szintén mindenkor fel kell tüntetni a gazdasági ágat, a melyben alkalmazva vannak, pl. szolga vasgyárban, vegyeskereskedésben (bolti szolga), borkereskedésben, stb., — kocsis a gazdaságban, kocsis szódagyárosnál, kocsis orvosnál a praxisban használva, parádés kocsis, stb. e) A magánzókat, járadékosokat, tőkepénzeseket, házbirtokosokat csak azon esetben kell e néven kimutatni, ha különben kereső foglalkozással egyáltalában nem birnak. f) A nőket, a mennyiben kizárólag vagy túlnyomóan a háztartás körül foglalatoskodnak, eltartójok foglalkozásának megemlítésével, »háztartásbeli« néven kell felvenni, azok a — különben a háztartás körül is foglalatoskodó — nők azonban, a kiknek határozott kereső foglalkozásuk van, pl. varrónők, postamesternők, tanitónők, stb. — mindenkor ezen tulajdonképeni foglalkozásuk megjelölésével veendők fel. ilyenkor azonban mindazon esetekben, a midőn oly foglalkozása van a nőnek, a melyet rendszerint férfiak űznek, különösen tüzetesen kell a foglalkozást megnevezni (pl. tanitónő vagy postamesternő helyett: tényleges alkalmazásban levő tanitónő vagy postamesternő, — korcsmárosnő helyett: önálló korcsmárosnő, stb.), mert különben kétség merülhet fel az iránt, hogy vájjon a bejegyzett foglalkozás valóban a nőé-e ? Azok a nők, a kik férjök, apjok vagy más eltartójok foglalkozásában segédkeznek, az eltartó foglalkozásának megemlítésével, mint »segitő családtagok« vezetendők be a statistikai lapra. g) A háztartás körül alkalmazott cselédeket (szakácsnők, szobaleányok stb.) »házi cseléd« néven kell kitüntetni. Ezek rend-