Rendeletektára, 1896

Rendeletek - 290. A kereskedelemügyi m. kir. minister. — 1896. évi 70.718. szám. A sopron—pozsonyi helyi érdekű gőzmozdonyú vasutra és szárnyvonalára vonatkozó engedélyokirat.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1896. 617 lyásra, vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a helyi viszonyoknak, és még egyébként figyelembe jövő körülményeknek megfelelő irányban a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és épitendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetve átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető, és ha esetenkint különleges helyi körülmények, vagy más alapos okok nem teszik kívánatossá vagy szükségessé, hogy úgynevezett nyilt szerkezetű műtárgyak alkalmaztassanak, mint fedett vagy boltozott átereszek, és pedig kőből, illetve téglából, legalább 0*60 m. magas felültöltéssel állitandók elő ; azonban ilynemű műtárgyak helyett, ha azok csak csekélyebb mennyiségű és magasságú viz levezetésére szolgálnak, bezárólag lo nyílásig és szintén a fentebb előirt felültöltéssel, beton- vagy vascsőátereszek isiesznek építhetők. A nyilt vasúti műtárgyak hídfői és szárnyai kőből, illetve téglából falazva, hordszerkezetei pedig bezárólag 2*o m. nyilasig tölgyfából, és ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesítendők. Általánosan kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz és hidlásokhoz, valamint — feltéve, hogy ezen vonalon közúti faműtárgyak alkalmazása egyáltalában meg lesz engedve — hidjármokhoz, hídfőkhöz és jégtörőkhöz is csak tölgyvagy vörös fenyőfát szabad használni. A szabványrajzok vagy épitési részlettervek megálla-