Rendeletektára, 1896

Rendeletek - 275. A m. kir. ministeriumnak 1896. évi 21.973. M. E. számú rendelete a m. kir. közigazgatási biróságról szóló 1896. évi XXVI. t.-cz. végrehajtása tárgyában. (A vármegyei és városi törvényhatóságoknak, a közigazgatási bizottságoknak, a főispánoknak [Budapest székes főváros főpolgármesterének], a törvényhatóságok - #első tisztviselőinek, a törvényhatósági városok tanácsainak, a székesfővárosi államrendőrség főkapitányának, a pénziigyigazgatóságoknak [a székesfővárosi kir. adófelügyelőnek, a m. kir. központi díj- és illeték-kiszabási hivatalnak], a tanfelügyelőknek, az államépitészeti [folyammérnöki] hivatalok főnökeinek, az erdőfelügyelőknek.)

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1896. 533 fokú határozatai ellenében birósági panasznak van helye, habár a feiebb vi teli fokozatban eljárt hatóság határozatá­nak vagy intézkedésének alapjául szolgált első- vagy másod­fokú alsóbb hatósági határozat vagy intézkedés 1897. január 1-ét megelőzőleg kelt is. Viszont mindazoknak a bármi néven nevezett felebbviteleknek vagy panaszoknak végérvényes elintézésére, melyek 1896. deczember 31-ig keletkezett középfokú hatósági határozatok ellen irányul­nak,— a mennyiben törvény vagy rendelet által a to­vábbi jogorvoslat kizárva nincs, — az illető ministerek hivatvák. Vagyis nem a panasz vagy felébb vitel benyújtásának, de azon határozat vagy intézkedés hozatalának időpontja az irányadó, mely ellen a panasz vagy felébb vitel intéztetik. így például, ha egy, a törvény által a közigazgatási biróság illetékességi körébe utalt ügyben az I. fokú (fő­szolgabírói) határozat 1896. augusztusban, a II. fokú (al­ispáni) határozat októberben, a III. fokú (közig, bizottsági) határozat deczemberben kelt: az utóbbi ellen 1897. évi januárban benyújtott felebbezés még az illetékes minister elbirálása alá tartozik. Ha azonban a közig bizottságnak emiitett harmad­fokú határozata már 1897. januárban hozatott (bár az alapjául szolgáló főszolgabírói és alispáni határozatok még 1896. évi keletűek is), ez ellen már csupán birósági pa­nasznak van helye. A közigazgatási folyamatban eljárt hatóság ugyan a nála benyújtott beadványt, a szeiint, a mint az közigaz­gatási felebbvitehiek vagy birósági panasznak van nevezve, a beadvány tartalmának érdemleges bírálata nélkül a mi­nisterhez,' vagy a bírósághoz juttatni köteles. Átmenetileg, a törvény életbeléptetésének első évében azonban, midőn a jogkereső felek az új rendszerbe még

Next

/
Thumbnails
Contents