Rendeletektára, 1896

Rendeletek - 10. A m. kir. [sic]beiügyminister 1896. évi 3522. számú körrendelete valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, a népmozgalmi statisztikai [sic]ürl apók kitöltése és beküldése tárgyában.

60 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1896. foglalkozási rovatát oly tüzetességgel kell megnevezni, hogy a megnevezés alapján az orsz. statisztikai hivatal az illető egyént a következő csoportok valamelyikébe besorozhassa, úgymint : földbirtokos, bérlő ; földmives (oly kisbirtokos vagy kisbérlő, a ki saját vagy bérelt kis földjének mívelésén mellékesen napszámba vagy fuvarba is jár) ; földmíves-napszámos (oly egyén, a kinek van ugyan egy kis földecskéje vagy bérlete, de főkeresete mégis nem a saját gazdaságából, hanem napszámból vagy fuvarból származik) ; földmivelési-napszámos (a kinek semmi földje vagy bérlete nincs, hanem kizárólag, mint földmivelési munkát végző napszámos keresi kenyerét); gazdatiszt (tiszttartó, kasznár, ispán stb.) ; mezőgazdasági cseléd. A családtagokat a családfő foglalkozásának kitüntetésével kell megnevezni, tehát: földbirtokos családtagja, bérlő családtagja, földmíves, földmíves-napszámos, gazdatiszt, mezőgazdasági cseléd családtagja. Az ipari és kereskedelmi foglalkozásoknál nagyon gyakori az a hiba, hogy az ipar- vagy kereskedelmi ág megjelölése mellett nincsen kitüntetve, hogy az illető egyén foglalkozását mint önálló, vagy mint alkalmazott űzi-e ? Az önállóknál tehát az iparág mellé vagy azt a szót kell irni, hogy »mester«, vagy azt, hogy »önálló«. Ennélfogva nem elég csak annyit irni a statisztikai lapra, hogy: szabó, czipész, asztalos stb., hanem ha az illető önálló, következőképen kell megnevezni: »szabómester, vagy szabó önálló«, »czipészmester vagy czipész önálló«, ellenkező esetben pedig, ha az illető nem önálló, hanem alkalmazási viszonyban van, meg kell nevezni, hogy segéd vagy tanoncz stb.