Rendeletektára, 1896

Rendeletek - 103. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1896. évi 80.656/1895. számú rendelete az újpesti állami faipari szakiskola és a kassai m. kir. gépészeti közép-ipari iskola igazgatóságához, továbbá a gölniczbányai állami vasipari, a homonnai állami faipari, a székelyudvarhelyi állami kő- és agyagipari, a zalatnai állami kőfaragó- és köcsiszoló-ipari, valamint az aradi, a - #kolozsvári, a marosvásárhelyi és a szegedi állami fa- és fémipari szakiskola felügyelő-bizottságához, az építőipari téli tanfolyamok részére megállapított minta-szervezet és tanterv tárgyában.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1896. 93

(

J 1. Földmértan. A földmértan féladata, mérés és mérték, a térkép, valóságos és látszólagos vizszintes. Vízszintes mérés, pontok és vonalak kitűzése, hosszmérő-eszközök, szögek kitűzése lánczezal és műszerre], szögmérő műszerek, párhuzamosak és körívek kitűzése. Kisebb kerületek fölvétele lánczezal és mérőrudakkal. Magasságmérés. Vonalak lejtmérése, lejtmérési műszerek. 8. Építési anyagok tana. Az épitőanyagok osztályozása, terméskő, kőzetek, homok, vulkanikus eredetű kőzetek, mesterséges épitőkövek, vályog, tégla, téglagyári ás, kötőanyagok, mész, gypsz, vízálló anyagok, czementek. Beton, mozaik stb. Az aszfalt, ragasztók. A fa. A fák szerkezete, íömöttsége, keménysége stb., a fák vágása, szárítása, a fa rothadása, tű- és lomblevelű fák, a faanyagok méretei, a mint azok a kereskedésben előfordulnak. A fémek A vas és aczél, vasbádog, huzal, horganybádog, ólom, ón és vörösréz. Az épitőanyagok fajsúlya. 9. Építési alaktan. Az épitési stílusokról általában, a klasszikus stílusok, középkor és renaissance épitési modor. A tagozatok czélja és értelmezése. Az oszloprendszerek. A párkányok rendeltetése és formai alakítása. 10. Épitési szerkezettan. Köszerkezetek, alapozások nemei, a boltozatok elmélete, tégla- és kőboltozatok különböző nemei és szerkezete (sínboltozatok)