Rendeletektára, 1895

Rendeletek - 72. A m. kir. igazságügyministernek 27.243/95. I. M. számú utasitása, a házasság kihirdetésénél, megkötésénél és anyakönyvezésénél követendő eljárás tárgyában.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1895. 541 c) gondnokság alá helyezése bár még nem jogerős Ítélettel, már ki van mondva (HT. 14. §. c). 15. §. A rokonsqg mint házassági akadály. Az anyakönyvvezető megtagadja a kihirdetés elrendelését, ha a felekhez a rokonság iránt intézett kérdésre kapott válasz és a rendelkezésére álló adatok, különösen a születési bizonyítványok alapján, arról győződik meg, vagy ha egyébként ismeretes előtte, hogy a házasulok egymással oly rokonságban vannak, melyet a házassági jogról szóló törvény házassági akadálynak jelöl meg. E törvény szerint ugyanis nem köthetnek egymással házasságot : 1. a vérrokonok egyenes ágon (szülőkés gyermekek, nagyszülők és unokák stb.); 2. a testvérek; 3. az egyik házastárs a másik házastársnak egyenes ágbeli vérrokonával (például az özvegy férfi saját anyósával, vagy az elvált férfi elvált feleségének törvényes vagy törvénytelen gyermekével, vagy unokájával stb.) a házasságnak megszűnése vagy érvénytelenné nyilvánítása után sem: 4. a testvér testvérének vérszerinti leszármazójával (pl. a nagybátya, testvérének leányával), kivéve ha a király ezen akadály alól felmentést adott (HT. 11. §.). Az anyakönyvvezető megtagadja az oly házasság kihirdetésének elrendelését is, melyet unokatestvérek akarnak egymással kötni, kivéve, ha az igazságügyminister ezen akadály alól felmentést adott, (HT. 17. §.) A rokonsági viszony megítélésénél nem tesz különbségét sem a származás törvényes vagy törvénytelen volta, sem az, hogy a testvéreknek mindkét szülője vagy csak egyik közös (HT. lt., 17. §§.).