Rendeletektára, 1895

Rendeletek - 71. A m. kir. belügyministernek 60.000 szám alatt kelt utasitása, az állami anyakönyvek vezetése tárgyában.

514 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1895. megyei hivatalnok«, »magánhivatalnok« kifejezések sem elég tüzetesek, határozottan meg kell tehát nevezni, hogy; törvényszéki aljegyző, vagy pénzügyigazgatósági fogalmazó, alispán, vármegyei tiszti főügyész, vagy takarékpénztári könyvelő, vasgyári tisztviselő, államvasuti ellenőr stb. A »napszámos« megnevezést minden közelebbi megjelölés nélkül csak oly egyéneknél szabad alkalmazni, kik nem egy határozott gazdasági vagy kereseti ágban, hanem rendszerint különböző foglalkozási ágakban szok­tak napszámos-munkát teljesiteni; ellenkező esetben ki kell mutatni, hogy földmívelésnél napszámos, szőlőmunkás, kubikos-napszámos, üveggyári napszámos stb. A járadékosokat (tőkepénzesek, házbirtokosok) csak akkor kell e néven kimutatni, ha különben kereső foglal­kozással egyáltalában nem bírnak. A kizárólag vagy túlnyomóan a háztartásban fog­lalatoskodó nőket »háztartásbeli« néven kell felvenni, azok a — különben a háztartás körül is foglalatoskodó — nők azonban, a kiknek határozott kereső foglalkozá­suk is van, pl. varrónők, postamesternők, tanítónők, napszámosok stb., mindenkor ezen tulajdonképeni fog­lalkozásuk megjelölésével veendők fel. Hasonló szempont alá esnek a cselédek is, a kik közül azokat, a kik kizáró­lag vagy túlnyomóan a háztartás körül vannak alkal­mazva, »házi cselédek« néven kell bevezetni, a többieket ellenben, tehát a kik a háztartás körül csak mellékesen segédkeznek, vagy abban egyáltalában nem foglalatos­kodnak, az illető gazdasági ág megnevezésével kell tüze­tesebben meghatározni, pl. mezőgazdasági cseléd (évi térrel vagy havi bérrel), kertész-szolga, vasgyárban szolga, borkereskedésben szolga stb. A mennyiben a halálozásra vonatkozó lapokon egyes «setékben az eltartó foglalkozása is kitöltendő, az eltartó

Next

/
Thumbnails
Contents