Rendeletektára, 1895

Rendeletek - 71. A m. kir. belügyministernek 60.000 szám alatt kelt utasitása, az állami anyakönyvek vezetése tárgyában.

492 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1895. bizásáből más egyén teljesíti és az anyakönyvvezető azt észleli, hogy a bejelentő nem bir kellő tájékozottsággal a bejelentés tárgyát képező körülmények felöl, a bejelentést elutasíthatja és a sorrendben előbb kötelezett egyén megjelenését követelheti. Ha ez az egyén az anyakönyvvezető idézésére elmulasztja a bejelentés megtételét, az anyakönyvvezető a jelen utasitás 14. §-a szerint jár el. 52. §. A bejelentési kötelezettség feltüntetése a bejegyzésben, A születési anyakönyvi bejegyzésből ki kell tűnnie annak, hogy a bejelentő az A. T. 35. §-a a)—f) pontjainak melyike alapján volt kötelezve a bejelentés megtételére. Ha a törvényes atya (törvény 35. §-ának a) pontja), vagy az anya (törvény 35. §-ának f) pontja) a bejelentő, akkor miután a bejegyzés szövegéből különben is kitűnik, hogy az illető a gyermeknek törvényes atyja, illetőleg anyja, a bejelentőnek a bejelentés megtételére vonatkozó kötelezettségét külön nem kell feltüntetni. Ha azonban a bejelentést a törvény 35. §-ának b), c), d), e) pontjaiban megnevezett kötelezettek valamelyike, vagy pedig a törvény 36. §-ának második bekezdése alapján valamelyik kötelezett megbizottja tette, akkor a bejegyzésben az eset mivoltához képest világosan meg kell említeni, hogy a bejelentő bába a szülésnél közreműködött (lásd a 2. és 6. példát), hogy a bejelentő orvos a szülésnél segédkezett, hogy a bejelentő a születésnél jelen volt (lásd a 3. példát), hogy a születés a bejelentő lakásán történt, avagy hogy a bejelentő a születésről közvetlen tudomással bir és hogy őt a bejelentésre kötelezett egyén bizta meg a bejelentés megtételével (lásd az 5. példát).