Rendeletektára, 1895

Rendeletek - 324. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministernek 1895. évi 54.301. sz. a. kelt rendelete, a középiskolai érettségi vizsgálatot tevő növendék előadó-képességének fokozása tárgyában.

MAGYARORSZÁGI RENDÉLETEK TÁRA. 1895. 1355 vényesülésének ; sőt ellenkezőleg megkívánják, hogy e képesség fejlesztésére különös súly helyeztessék. »Minden tantárgy körében« — mondják Gymnasiumi Utasításaink — »gond fordítandó arra, hogy a növendékek élő szóban, helyes és ízléses kifejezéshez szokjanak. Nem a tankönyv szavainak szó szerint való elmondása adhatja igaz mértékét a növendék értelmességének, hanem — a kellő megbeszélés és megmagyarázás folytán szerzett — ismeretének szabad közlése, korának és fejlődése fokának megfelelő önállóságot tanúsító szabad előadása.« Az érettségi vizsgálatokon tapasztalt nehézkessége és hiányossága a tanulók előadó-képességének jele annak, hogy vannak tanáraink, kik nem követve az Utasításoknak idevágó figyelmeztetéseit, a kérdező tanítás mellett elmulasztják azt a számos alkalmat, melyeket a már megmagyarázott és feldolgozott anyagnak áttekintő összefoglalása az összefüggő előadás és elbeszélés gyakorlására nyújthat. Az összes nyelvek és irodalmak tanárainak minden egyes olvasmány, sőt az olvasmánynak minden szakasza után módjukban van a tartalom szabatos és kerekded elmondását megkívánni tanítványaiktól, s a tapasztalat megmutatta, hogy a kellőleg megvilágított és feldolgozott olvasmányoknak e tartalmi reproductiója a gondolati összefüggés megszilárdításán kívül nagyon becses eszköze a jó előadás gyakorlásának. Hasonlóan alkalmas e czélra a történelem, melynek narratív természete önként ráutal a tankönyv szövegéhez nem tapadó, szabad előadásra ; nemkülönben a természettudományok, melyek — föltéve, hogy az előzetes szemléltetés és kísérlet nem hiányzanak, — igen jó szolgálatot tehetnek az előadóképesség fejlesztésére, a midőn a tanuló a már megfigyelt jelenséget vagy természeti tárgyat saját szavaival eirja. Végül az önképző körök egyik fontos feladatának Magy. Rend. Tára. 1895. II. 86