Rendeletektára, 1894

Olalszámok - 1894-II-558

558 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1894. tekintetében az érvényben álló törvények és illeték szabályok általános határozmányai alkalmazandók. VIII. Különböző eljárás követtetett eddigelé az ítéleti illeték megállapításánál abban az esetben, ha alperes viszonkeresetet támasztott. Ily esetre vonatkozólag a törvény 16. §-ában minden kételyt kizáró értelemben ki van mondva az, hogy ha az Ítélet kereseti és viszonkereseti követelés érdemében dönt : a követelések külön értéke szerint kell leróvni, illetőleg kiszabni az ítéleti illetéket. Ellenben ha a bíróság a viszonkereset érdemében nem határoz, a viszonkereseti követelés az illeték megállapításánál nem jön figyelembe. Arra nézve, hogy a viszonkövetelés után járó állandó határozati bélyegilleték lerovására melyik peres fél van kötelezve, a törvény 10. §-a intézkedik, mig a lerovás időpontjára nézve a 15. §. rendelkezése irányadó. IX. A törvény 20. §-a az iránt intézkedik, hogy a pertárgy értékére való tekintettel mely esetben rovandó le az ítéleti illeték nem bélyegjegyekben, hanem készpénzben a jogerőre emelkedett és szabályszerűen közölt véghatározat alapján történő kiszabás mellett. Szem előtt tartandó azonban az, hogy ebben a törvényszakaszban nincsenek kimerítve azok az összes esetek, melyekben az ítélet illetékszabás végett közlendő, minthogy ennek a törvényszakasznak a rendelkezései csakis a szoros értelemben vett ítéleti mint törvénykezési illetékre vonatkoznak. Ez által tehát nincs érintve a fennálló törvények és illetékszabályok azon rendelkezése, mely szerint oly ítéletek, melyek valamely ingatlan tulajdonjogára, haszonélvezetére, vagy haszonvételi jogára nézve képeznek jogczímet: a vagyonátruházási illetéknek az ületéki díjjegyzék 48. tétele D. pont b) betűje alatt foglalt, s az új törvény következő 34. §-a szerint érvényükben különösen