Rendeletektára, 1894

Olalszámok - 1894-II-551

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK. TÁRA, 1894. 551 Írásbeli előterjesztés esetében az irattól, illetőleg a bead­vány első példányától járna. Ügyelni kell arra, hogy a szabályszerű bélyegilleték abban az esetben, ha jegyzőkönyv nem vétetik fel, a birói naplón rovassék le. III. A törvény 3. §-a azt az új rendelkezést foglalja magában, mely szerint azok a jegyzőkönyvi másolatok, a melyek idézésre vagy a perbeli cselekménynek az ellen­féllel való közlésére a perrend szerint szükségesek, a sza­bályszerű jegyzőkönyvi bélyegilleték alá esnek. A meny­nyiben ez a bélyegilleték az eredeti jegyzőkönyvön rovandó le, az időszakonként tartandó bélyegszemlék alkalmával meggyőződést kell szerezni az e részbeni illetékkötelezett­ség pontos teljesítéséről. Az illetéki díjjegyzék 13. tételének IV. 18. pontja után következő jegyzet szerint a több példányban benyúj­tandó beadványok és ezek mellékleteire vonatkozólag fennálló az a kedvezmény, mely szerint a beadványnak csak három példánya és csak két példányának mellékle­tei esnek a szabályszerű bélyegilleték alá, mig a többi példányok első íve a felzetekre szabott bélyegilleték alá esik és a harmadik példánytól kezdve a mellékletek bélyegmentesek: a törvény 3. és 6. §­ai alapján a bead­ványokat pótló jegyzőkönyvi másolatokra, valamint a jegyzőkönyvekhez csatolt mellékletekre is kiterjesztetik. IV. Hasonlólag új rendelkezést tartalmaz a törvény 5. § a is, a mennyiben a felebbezés szóbeli tárgyalásáról, úgy szintén a felülvizsgálati bíróságnál az 1893. évi XVIII. t.-cz. 197. §-ának harmadik bekezdéséhez képest és az igazolás kérdésében felvett jegyzőkönyv, ha a felébb­vitel tárgyának értéke 50 frtot meg nem halad, ívenként 50 kr., minden más esetben ívenként 1 frt bélyegilleték alá esik, mig a felebbezésnek csupán nyilvános előadása-

Next

/
Thumbnails
Contents