Rendeletektára, 1894

Olalszámok - 1894-II-523

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1894. 523 fákkal együtt, tartalékul az épitési alapból beszerezni és az üzletnek rendelkezésre bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló fölépitményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Az építendő vasúton, beleértve a Halmágy-Gsúcs kitérőből a kőbányába vezető vágányokat is, összesen 4940 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető ; mely hosszba azonban a gurahoncz-jószáshelyi csatlakozó állomáson előállítandó új, illetve áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A halmágy-csucsi kőbánya számára létesitendő mintegy 1800 folyóméter vágányzatokban ócska használható fölépitményi vasanyagok is alkalmazhatók. A közönséges talpfák tölgy- vagy vörös-fenyőfából, esetleg telitett bükkfából állíthatók elő; a kitérőkben alkalmazandó Összes talpfákhoz azonban csak tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi m. kir. minister az engedélyes által kellő időben előterjesztendő épitési részlettervek alapján határozza meg. Az útátjáróknál a smszálak között általában vezérgerendák tölgyfából alkalmazandók; fontosabb útátjáróknál azonban vezérsínek alkalmazása követelhető. A vasút vonalán a fölépitmény beágyazásához kavics használandó, s ezen beágyazásnak a sinek talpa alatt 0.25 m. vastagsággal és a síntalpak magasságában 3.o m. szélességgel keli bírnia. A váltók és keresztezések kavics-beágyazása a sinek talpa alatt 0.3o m. vastag legyen. Tartalékul köteles az engedélyes pálya-kilométerenkint 40 köbméter beágyazási kavicsanyagot az épitési