Rendeletek tára, 1893

Rendeletek - 10. A m. kir. igazságügyministernek 356. számú rendelete, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok és Zaránd megyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, különösen pedig az úrbéri elkülönítési, az arányosítási és a tagosítási ügyekben követendő eljárást szabályozó új utasításnak az illetékes kir. biróságokkal való közlése és az - #átmeneti intézkedések megtétele tárgyában.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. 197 b) A működd mérnök — a mennyiben a jelen utasításnak 72. §-a nem követendő — köteles először is aíapháromszögmérést teljesíteni. Ezen alapháromszögelés egy külön szelvénylapon hajtandó végre és ahhoz az illető vagy a szomszédos községek határaiban esetleg meglevő országos háromszögelési pontok kiindulásul : nevezetesen az észak vonalának meghatározására szolgálandanak. Minthogy azonban ily pontok csak kivételesen állandanak rendelkezésre, az alapháromszögelés rendesen azok nélkül lesz eszközlendő, az észak vonala is többnyire csak a delejtü segedelmével lesz — a mérőasztal első beállításánál — meghatározandó. E szerint a mérőasztal, ha országos háromszögméreti pontok rendelkezésre állanak, e pontok alapján nyeri a tájékozást; ha ellenben ily pontok rendelkezésre nem állanak, úgy lesz tájékozandó, hogy a szelvény-keret rövidebb vagyis 20"-es vonala — a declinatio számbavétele mellett — képezze a combinait északvonalat is, és pedig nemcsak a háromszögelési alaplapon, hanem mindannyi részletszelvénylapokon is, melyek az alaplapon kék színnel kitüntetendők. A háromszögelési alaplapra a jól választott és többszöri mérések által biztosított alapvonal lesz felrakandó és annak végpontjából a háromszögelés eszközlendő, mely alkalommal annyi főpontot kell meghatározni, a mennyi â részletszelvények háromszögeléséhez, a térszíni viszonyokhoz képest szükséges lesz, de úgy, hogy minden részletszelvényre legalább is három ily főpont essék, melyekből a részletszelvényeken a háromszögelést külön lehessen czélszerííen végrehajtani; meghatározandók ezenfelül az állandóság jellegével biró s kivül álló pontok is p. o. tornyok, keresztek, szobrok, gyárak kéményei, tilalomfák stb. is, melyeket a többi főpontokkal együtt úgy az alaplapon, mint a részletszelvénylapokon ki kell tüntetni.