Rendeletek tára, 1893

Rendeletek - 10. A m. kir. igazságügyministernek 356. számú rendelete, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok és Zaránd megyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, különösen pedig az úrbéri elkülönítési, az arányosítási és a tagosítási ügyekben követendő eljárást szabályozó új utasításnak az illetékes kir. biróságokkal való közlése és az - #átmeneti intézkedések megtétele tárgyában.

166 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1893. az tudtával meg nem semmisittetett. Ha sem az okiratot nem közölné, sem ezen esküt le nem tenné: akkor — a mennyiben nem olyan kérdésről van szó, a mely hivatalból állapítandó meg — az okiratnak a követelő fél által állított tartalma bebizonyitottnak tekintetik; a mennyiben pedig hivatalból megállapítandó kérdés forog fenn, a törvényszék a vonakodó felet az okirat közlésére 20 frttól 1000 írtig terjedhető pénzbírság terhe alatt kötelezheti. Az okirat közösségének kérdésében hozott végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye, de a felsőbb biróságok, ha az érdemleges felülvizsgálat alkalmával úgy találják, hogy az okirat közösnek kimondható nem lett volna, az okiratnak az azzal bizonyítani kívánó fél által állított tartalmát bebizonyitottnak akkor sem veszik, ha az ellenfél az esküt le nem tette. Ugyanezen esetben a behajtott pénzbirságnak visszafizetése is elrendelendő. A törvényszéknek pénzbírságot szabó végzése ellen fel ebb vi telnek van helye a kir. ítélőtáblához. E kérdésben a harmadbirósághoz felebbvitelnek csak annyiban van helye, a mennyiben a kir. Ítélőtábla a törvényszék végzését megváltoztatta. 19. §. A tanuk vallomásainak bizonyító erejét a biróság állapitja meg. 20. §. A tanuk az eljárás folyama alatt rendszerint az eljáró biró által megjelölendő helyen és időben hallgatandók ki. Csak a törvényszék székhelyétől vagy az eljárás tárgyát képező helytől távol lakó tanuk kihallgatása eszközöltethetik, a hivatalból szerkesztett kérdőpontok közlése mellett, megkeresvény utján.