Rendeletek tára, 1892

Rendeletek - 199. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek 44.000. számú rendelete, a kisdedóvásról szóló 1891. évi XV. törvényczikk végrehajtása tárgyában.

2434 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1892. kok, a hosszadalmas s a gyermek emlékezetét kimerítő mesék egyaránt okul szolgálhatnak kifogásai megtételére, de a kifogásokat csak négy szem között adja tudtára a kisdedóvónőnek (dajkának) és csak azután közölje a fel­ügyelő bizottsággal. Az orvos gyakoribb látogatására évenként, különösen a gyermekek felvételének kezdetén van szükség, mikor tömegesebben jelentkeznek, mert a gyermekeket közvet­lenül felvételök után alaposabban kell megvizsgálnia s ha köztük beteg vagy hülye gyermeket talál, kit a törvény onnan kitilt (67. §. 2.), annak eltávolítása iránt javas­latot tesz a felügyelő bizottság elnökénél. Oly gyerme­keknél, kik a szülők kijelentése szerint valamely szervi bajban szenvednek, adjon az orvos utasitást a velők szemben alkalmazandó különleges eïjarasra nézve. (Lásd az 53. §. harmadik pontját.) Még inkább szükséges a gyakori orvosi látogatás ragályos betegség fellépése esetén. Adjon a kisdedóvó­nőnek utasitást arra nézve, hogy miről ismerheti fel egyes betegségek tüneteit és hogy oly esetekben, mikor rögtöni segitség kell, mit tehet a kisdedóvónő (dajka). Ha az orvos tapasztalja, hogy a ragályozás magában a kisdedóvodában (menedékházban) történik, vagy hogy az oda járó gyermekek közt nagyszámú kóresetek for­dulnak elő, jelentést tesz a közigazgatási hatóságnál, az intézet bezáratása iránt. Egyike a legszomorúbb következményekkel járó és járványos jelleggel fellépett betegségeknek a szemcsés köthártyalob, vagyis az úgynevezett egyptomi szembeteg­ség (trachoma), a mennyiben gyógykezelés hiányában a gyermekek teljes megvakulását okozhatja. Az orvos kö­zölje ezen betegség főtüneteit és természetét a kisded­óvónővel (dajkával*, hogy a gyermekeken felismerhesse

Next

/
Thumbnails
Contents