Rendeletek tára, 1891

Rendeletek - 67. A m. kir. honvédelmi ministernek 16.500. szám alatt valamennyi vármegye közönségéhez intézett rendelete, a hadsereg és honvédség lószükségletének mozgósitás esetében fedezéséről szóló 1873. évi XX. t.-czikk végrehajtása iránti új utasitás tárgyában.

298 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1891. Az alkalmasság nem a béke idején fennálló szabályok szerint Ítélendő meg, hanem az avató-tiszt oda törekedjék, oly lovakat avatni fel, melyek egészségesek és a melyek tápolt voltuk- és eröbeJi állapotuknál fogva rendeltetésüknek megfelelő azonnali használatra alkalmasak. E szerint tehát a használhatóságot nem akadályozó egy vagy más oly hiba miatt, a mely miatt valamely ló rendes viszonyok között talán be nem vált volna, egy ló se utasittassék vissza. Úgyszintén a színe miatt se vettessék egy ló se vissza és a félszeműség is csak a hátaslovaknál és teherhordó állatoknál képez feltétlen visszautasitási okot. Mének, valamint rosszindulatú rugós- és harapósaknak ismert lovak csak szükség esetében avatandók fel. Az állatorvosok a gyanús, különösen pedig a veszélyes és ragályos lóbetegségek netán észlelhető tüneteire nagy figyelemmel legyenek. A felavatandó lovak minőségük szerint a következőleg különböztetnek meg: 1. hátas lovak, 2. hámos lovak, 3. teherhordó állatok (málhás lovak, öszvérek, öszvérszamarak). A legkisebb kor minden lónál (teherhordó állatnál) az avatási év január 1-ével már meghaladott negyedik év. Az avató-tisztnek azonban lehetőleg oda kell hatni, hogy a kivetett jutalékot inkább a hat éves és idősebb lovak sorából fedezhesse, mert ezen lovak rendszerint már a munkához szokva lévén, kitartóbbak, mint a négy és öt évesek, mely utóbbiak tehát csak akkor veendők igénybe, ha az egész jutalék az idősebb lovak soraiból ki nem telnék.