Rendeletek tára, 1890

Rendeletek - 39. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek 56.139/889. szám alatt valamennyi kir. tanfelügyelőhöz intézett rendelete, a felső nép- és polgári fiú- és leányiskolákban az egyes tantárgyak tanulása alól való fölmentés és némely tantárgyból nyert »elégtelen« osztályzatnak a tanulók haladásának megitélésénél figyelmen kivül hagyása körül követendő eljárás szabályozása tárgyában.

204 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1890. veendő, mint bármely elméleti tantárgyból nyert elégtelen osztályzat. À szépírásból helyes tanítás mellett ugyan vajmi ritkán fordul elő elégtelen osztályzatot kiérdemelt tanuló, mindazonáltal elrendelendőnek találom, hogy ezen osztályzat máskülönben jó előmenetel mellett a tanulót első izben való bukása esetén a felső osztályba fölmenetelében ne gátolja, — mindamellett azonban az illető szigorúan kötelezendő, hogy Írását magánszorgalom által javítsa, mert ha a következő évben is elégtelennek találtatnék a szépírásból tett előmenetele, akkor ez okból javitó vizsgálatra, esetleg osztályismétlésre utasítandó. A testgyakorlat és ének bizonyára nem csekélyebb fontosságúak a nevelésre nézve, mint az oktatásnak többi tantárgyai; mindazonáltal figyelemmel arra, hogy ezen tantárgyak nem bizonyos ismeretek elsajátítása, hanem a testi és aestheticai nevelés kedveért foglalnak helyet a tantervben, — figyelemmel továbbá arra, hogy a ki nem elégitő eredmény ezen tárgyaknál nem csupán a szorgalom és törekvés hiányának, hanem gyakran a testi szervezet fogyatékosságának tulajdonítandó : ezen tantárgyakra nézve is megengedem azt, hogy az ezekből nyert elégtelen osztályzat a tanulót a felső osztályba lépésében ne akadályozza. 2. Fölmentésnek csupán az előbbeni pontban felsorolt tantárgyaknál tiszti orvos által kiállított orvosi bizonyítvány alapján testi hiba okából lehet helye. Egy félévig terjedő időre a fölmentést az iskolaszék vagy gondnokság adhatja meg ; azonban félévnél hosszabb időre, vagy véglegesen az 1889. évi október hó 19-én 411. elnöki szám alatt kelt rendeletem 11. pontja értelmében (V. ö. »Magy. Rend. Tára« 1889. évf. 2239. lap) atanulót csak a kir. tanfelügyelő mentheti föl.