Rendeletek tára, 1889

Rendeletek - 32. A m. kir. honvédelmi minister által kibocsátott utasitás, a véderőről szóló 1889. évi VI. törvényczikk végrehajtása iránt.

744 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 18891-sö almolléklet. A) Eljárás a védkötelesek láttehetségének megvizsgálásánál. A katonai orvos, ha a szemek külvizsgálatánál valamely különös beteges változást nem észlel, azon kérdést intézi a védköteleshez, vájjon távolból és közelből egyaránt jól lát-e. Ha a védköteles azt mondja, hogy jól lát, akkor a láltehetség minden további megvizsgálása elmarad; ha azonban az orvos szükségesnek vélné, hogy a nyert válasz helyességéről magának mégis meggyőződést szerezzen, ezen esetben rövid ideig tartó látkisérletet tehet az illetővel. Ha azonban a védköteles azt mondja, hogy rosszul lát, ezen esetben láttehetsége szorgosabb vizsgálat alá veendő. Az orvos mindenek előtt a védkötelesnek látélességét vizsgálja meg, mely czélra a Snellen-féle olvasási próbák egy-egy példánya minden sorozó-bizottságnak rendelkezésére áll. Ezen olvasási próbák nyomtatott betű- (jel-) nemek sorozatából állanak, melyek fokonként nagyobbodnak és melyek mindegyike számmal van megjelölve. Ezen szám annyi métert jelent, a hányról az illető betűnem a rendes szem által tisztán felismerhető lesz. A látélesség (V. = visus) tört által jelöltetik, melynek számlálója azon távolságot fejezi ki méterekben, melyben a vizsgálat eszközöltetett, nevezője ellenben azon legkisebb betűnemnek jelző számát, mely a védköteles által e távolságból még tisztán felismerhető. A látélesség kipróbálása, a hol a sorozási hely nagysága és fekvése megengedi, hat méternyi távolban eszközlendő és e czélra azon nagy tábla használandó, melynek legfelső E betűje D (azaz: distantia) = 60 által van megjelölve. A látkisérletek mindig a látás tárgyának kellő megvilágítása mellett tartandók, és e \