Rendeletek tára, 1889

Rendeletek - 21. A m. kir. pénzügyminister által 8368. szám alatt kiadott utasitás az állami italmérési jövedék behozatala folytán adandó kártalanitásról szóló 1888. évi XXXVI. törv.-czikk végrehajtása iránt.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1889- 147 esetleg a malom- vagy vásárjog, hid, út- vagy rév vám stb. haszna, vagy tőkék kamata, illetőleg az értök járó bérösszeg, vagy kamat utáni adó is benfoglaltatík (a törvény 3. §-ának harmadik bekezdése), akkor: a bérlök által fizetett adók összegének a kártalanítás alapjául szolgáló jövedelemhez való hozzászámitása, ugy annak megállapítása, hogy az italmérési jog és az annak hasznosítására szolgált ingatlanok s az azzal együtt megadóztatott jogok, jogosítványok és tőkék adójából, illetőleg az annak alapjául szolgáló jövedelemből mennyi esik magára az italmérési jogra, az utasítás, 9., 10. és 11. § aiban elrendelt módon, ép ugy történik, mint abban az esetben, melyben a kártalanítás rendes alapját a tőkekamat- és járadék-adó kiszabásánál fölvett adójövedelem képezi. Ugyancsak a fenti, vagyis azokban az esetekben, a melyekben a kártalanítás alapja ugyan a rendestől eltérő módon állapittatik meg, de azért ezt az alapot az italmérési jog adójövedelme képezi, vagy legalább ennek figyelembe vételével számítandó ki (a törvény 7., 8. és 10. §-ai az utasítás 14. §-ának 3., 4. és 6. pontjai), a több évi adóösszegeknek a kártalanítási alapnál tekintetbe veendő átlaga oly módon állapítandó meg, mint a hogy azt az utasítás 8. §-a elrendeli; jelesül: ha az 1882. évi január 1-től 1886. évi deczember 31 ig terjedő öt év egyikében, vagy másikában az italmérési jogból vont jövedelem egyátalán nem lett megadóztatva: akkor az összegezésnél azok az évek, melyekben a jövedelem nem lett megadóztatva, figyelmen kivül hagyandók, s csak az ezek figyelmen kívül hagyásával fenmaradó évek, esetleg csak egy év jövedelme összegének egy ötödrésze adja a kártalanítás alapját, esetleg vétetik számításba a kártalanítás alapjának megállapításánál.