Rendeletek tára, 1889

Rendeletek - 171. A m. kir. pénzügyministernek 66.881. szám alatt valamennyi törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz és kir. pénzügyigazgatósághoz, a Budapest fővárosi pénzügyigazgatóság és közigazgatási bizottság kivételével, intézett körrendelete, az egyenes adók 1890. évre, illetőleg az 1890.,1891. és 1892. évekre vonatkozó kivetésének meginditása tárgyában.

MAGYARORSZÁGI REXüELETEK TÁRA. 1889- 2205 2, Az I. és II. osztályú keresetadó kivetésének alapjául szolgálnak az adókötelezetteknek a községi (városi) közegek által teljesített összeírásában foglalt adatok. A családfővel közös háztartásban élő, de külön keresettel biró családtagok, mint önállóan adózók, az összeirási ivén külön tétel alatt veendők fel. Az, a ki az adókötelezettek Összeírása alkalmával a személyét és vele közös háztartásban élő családja tagjait s az összeírásban szükséges adatokat be nem mondja, az összeíró küldöttséget valótlan bemondásokkal féJrevezeti, vagy munkájában hátráltatja, ha a kincstár megrövidítésére irányzott szándék fenn nem forog, 1 írttól 50 forintig terjedhető birsággal büntetendő. Ha pedig a kincstár megrövidítésére irányzott szándék megállapítható: a birság 1—8 annyi, mint azon Összeg, a melylyel a kincstár megrövidíttetett (1883:XLIV. t.-cz. 101. és 100. §.) 3. A III. osztályú keresetadó az adókötelesek által benyújtandó vallomások alapján az adóévet megelőző három évi tiszta kereseti vagy üzletnyeremény alapján, ha pedig az üzlet vagy foglalkozás annyi év óta még fenn nem állana, a fennállása idejére eső tiszta kereseti vagy üzletnyeremény átlagának alapján vettetik ki, és pedig három év tartamára való érvénynyel (vagyis ez idő szerint 1890., 1891. és 1892. évekre) az adókivető bizottságok által. A vallomás minden év január havában a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) nyújtandó be. A ki több vállalatból, kereset-, illetőleg jövedelem-