Rendeletek tára, 1889

Rendeletek - 21. A m. kir. pénzügyminister által 8368. szám alatt kiadott utasitás az állami italmérési jövedék behozatala folytán adandó kártalanitásról szóló 1888. évi XXXVI. törv.-czikk végrehajtása iránt.

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TARA. 1889. 113 A >hasonló természetű italmérési jog« kifejezés úgy értelmezendő, hogy a nemesi birtok jogán gyakorolt italmérési jog csak nemesi birtok jogán gyakorolt italmérési joggal, önjogon gyakorolt italmérési jog csak önjogon gyakorolt italmérési joggal stb. hasonlítható össze, de különböző természetű italmérési jog, például nemesi birtok jogán gyakorolt italmérési jog önjogon gyakorolt italmérési joggal össze nem hasonlítható. Ugyanoly körülmények között levő községek azok, melyek hasonló lélekszámú, foglalkozású, esetleg nemzetiségű lakossággal birnak, egyenlő közlekedési vonalak mentén feküsznek, valamely nagy város vagy fürdő, vagy búcsújáró hely, vagy vásárok közelsége, egyiket nem jobban befolyásolja, mint a másikat, szóval nincs ok, mely miatt az egyik italmérési joga többet jövedelmezzen, mint a másiké. Az a rendelkezés, hogy a kártalanítási alap az ugyanoly körülmények közt levő községek jövedelmének >figyelembevételével« állapítandó meg, úgy értelmezendő, hogy, mert egyáltalán nem, vagy csak a legritkább esetben sikerül két olyan községet találni, melynek az italmérési jog jövedelmét befolyásoló összes elősorolt körülményei legalább is annyira hasonlók legyenek, mint a mennyire azt a törvény itt szóban forgó intézkedései megkívánják, s e mellett még a jog gyakorlásának terjedelme s igy a jognak jövedelme is annyira egyenlő legyen, hogy az egyik jövedelmét egyszerűen el lehessen a másik kártalanítási alapjául szám szerint fogadni : elég ha a jövedelmezőséget befolyásoló viszonyok hasonlók, a kártalanítási alap számszerű megállapítása ily esetben a népesség száma s a jövedelmezőséget befolyásoló többi körülmények között mutatkozó kisebb eltérések mérlegelésével állapitható meg. (Lásd az utasítás 24. §-át.) 8