Rendeletek tára, 1889

Rendeletek - 21. A m. kir. pénzügyminister által 8368. szám alatt kiadott utasitás az állami italmérési jövedék behozatala folytán adandó kártalanitásról szóló 1888. évi XXXVI. törv.-czikk végrehajtása iránt.

98 MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1889­adókiszabás adataiból sem tűnik ki, hogy esetleg mégis a bérlő által fizetett ezen adók a kiszabás alapjául szol­gáló jövedelemhez hozzászámittattak. 2. Ha az italmérési jog egyedül, bármely ingatlan, vagy jogok, úgymint: malom-, vásár- vagy vadászati jog, hid-, ut-, vagy révvám stb. nélkül egymagában hasznosit­tatott, s annak jövedelme is külön igy lett bevallva és megállapítva, továbbá valamely tőkének kamata sem lett a bevallás és megállapításnál az italmérési jog jövedelmé­hez számítva. 3. Ha az italmérési jog ingatlanokkal : épülettel vagy beltelekkel, vagy épen földdel volt ugyan hasznosítva, de ezen ingatlanok jövedelme, illetőleg az azokra eső bér­összeg a bevallásnál külön ki lett tüntetve és ezen vagy más alapon az adójövedelem megállapításánál is el lett a jog jövedelmétől különítve. 4. Ha ugyan az italmérési jog az előző 2. pontban emiitett más jogokkal, mint : malom-, vásár- vagy vadá­szati jog, hid-, ut- vagy révvámmal stb. együttesen lett ugyan hasznosítva, de a bevallásnál vagy megállapításnál ezen jogok jövedelme az italmérési jog jövedelmétől el lett különítve. Ezen esetekben a megállapítás olyképen (a törvény 3. §-ának első bekezdése) eszközlendő, hogy az adókivetési iratokból kizárólag az italmérési jog után, az erre jogosult közegek által, 1886. évi deczember 31-ike előtt elfogadott vagy megállapított, ha pedig a megállapítás ellen 1886. évi deczember 31-ike előtt felebbezés adatott be, esetleg 1836. évi deczember 31-ike után is megállapított azok az évi jövedelmek, melyek az 1882. évi január 1-től az 1886. évi deczember 31-ikéig terjedő öt év alatt, minden egyes évben a tőkekamat- és járadékadó alapját képezték, kiirat-

Next

/
Thumbnails
Contents